2021. december 2., csütörtökMa Melinda napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 362,00 Ft | USD: 319,00 Ft | CHF: 347,00 Ft
2021.12.02. Melinda Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 362,00 Ft | USD: 319,00 Ft | CHF: 347,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Hogyan és miért tört ki az iraki háború?

Hirdetés

Hogyan és miért tört ki az iraki háború?

Fred Kaplan amerikai újságíró a közelmúltban megjelent cikkében „az amerikai történelem legnagyobb stratégiai tévedésének” nevezte a 2003. március 20-án megindított második iraki háborút. Több mint 4400 amerikai és a becslések szerint 208 000 iraki áldozata volt, nem beszélve a közel-keleti államok destabilizálódásáról, az Iszlám Állam felemelkedéséről és minden idők egyik legnagyobb menekültválságáról. De miért és hogyan is tört ki ez a háború?

Másfél évtizede sokan hangoztatták, hogy az Egyesült Államok kizárólag a kőolajlelőhelyek birtokba vételéért indította meg a háborút. A közhiedelem szerint a nagyhatalmak általában anyagi érdekeik védelmében szánják el magukat kemény lépésekre. Az emberek többsége egyszerű magyarázatokat keres, és van-e annál egyszerűbb, hogy az önző gazdagok és hatalmasok még nagyobb gazdagságra és hatalomra vágynak?

Olaj?

Semmi bizonyítéka nincs annak, hogy Amerika az olaj miatt kezdte el az iraki háborút. Ugyanis nem vette birtokba az olajkutakat, és nem fordított gondot az olajmezők védelmére a fosztogatás vagy a szabotázscselekmények ellen. Az amerikai olajtársaságok kifejezetten panaszkodtak amiatt, hogy 

Hirdetés

az új iraki kormányzat inkább a kínaiakkal kötött szerződéseket,

mint velük. Irak a háború után kevesebb kőolajat termelt ki, mint a háború előtt – igaz, az összeesküvés-elméletek kedvelői nyilván úgy vélekednének, hogy valamilyen okból pontosan ez állt Amerika érdekében. De ne feledkezzünk meg arról, hogy az Egyesült Államok maga is a világ három legnagyobb kőolaj-kitermelője közé tartozik. Igaz, kétszer annyit fogyaszt, mint amennyit kitermel, de történelme során mindeddig háború nélkül is biztosítani tudta szükségleteit.

A kezdeti visszafogottság

Robert Draper amerikai újságíró és történész 2020-ban könyvet publikált a háború kirobbantásáról (To Start a War: How the Bush Administration Took America into Iraq. Penguin Press). Ebben felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a 2000-es elnökválasztási kampányban még nem a republikánus párti George W. Bush, hanem demokrata párti ellenfele, Al Gore hangoztatta, hogy katonai intervencióval is elő kell segíteni a demokrácia terjesztését a világ más országaiban. Az ifjabb Bush elnökségének első éveiben sem Condoleezza Rice nemzetbiztonsági tanácsadó, sem Dick Cheney alelnök, sem Donald Rumsfeld védelmi miniszter nem tekintette céljának Szaddám Huszein iraki diktatúrájának megdöntését. Erre csak Paul Wolfowitz, a védelmi miniszter helyettese és Lewis Libby, az alelnök személyzeti főnöke próbálta rábeszélni őket – de hiába. Egyelőre azonban ők sem inváziót terveztek, csak kisebb iraki ellenzéki fegyveres erők támogatását amerikai légi csapásokkal.

Tömegpusztító fegyverek?

A helyzet a 2001. szeptember 11-i terrortámadással változott meg. George W. Bush ezután több alkalommal is hangot adott annak a meggyőződésének, hogy eljött az idő a leszámolásra Szaddám Huszein iraki elnökkel. Nem valószínű, hogy személyes okok motiválták, bár ez is érthető lett volna. 1993 áprilisában ugyanis Huszein egy kommandót küldött Kuvaitba, aminek az oda látogató amerikai elnök, az idősebb Bush, George W. Bush apjának a meggyilkolása volt a feladata. A merénylőket azonban a kuvaiti hatóságok időben letartóztatták. 2001-ben már sokkal nagyobb jelentősége volt annak, hogy ekkorra az amerikai kormányzat vezetői közül szinte mindenki őszintén elhitte: Szaddám Huszein iraki elnök tömegpusztító fegyverek gyártására törekszik, rendszerének megdöntése elősegítheti a Közel-Kelet demokratizálódását, valamint a tartós izraeli–palesztin béke létrejöttét. (Ha előre tudják, hogy nem találhatnak tömegpusztító fegyverek gyártására utaló jeleket az iraki üzemekben, könnyen odacsempészhettek volna olyan felszerelést, amellyel ország-világ előtt bebizonyíthatják Huszein bűnös tevékenységét.) Maga az iraki elnök siettette saját bukását, mert 

tekintélye védelmében nem volt hajlandó elismerni és bebizonyítani, hogy nincsenek tömegpusztító fegyverei,

évekkel korábban felhagyott az előállításukra tett kísérletekkel. Talán túl megalázónak találta, hogy elismerje: távolról sem olyan erős és fenyegető, mint amennyire ezt a nyugati hatalmak és a szomszédos államok gondolják róla. Úgy is mondhatnánk: rabja lett a saját hatalmáról szőtt ábrándjainak, és ez okozta bukását.

Megszűrt […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2021/11/19/tortenelem-rubicon-masodik-iraki-haboru-fred-kaplan-george-w-bush/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Csodajelenségeket lehet ma éjjel megfigyelni Magyarország egén

Csodajelenségeket lehet ma éjjel megfigyelni Magyarország egén

A napokban haladunk keresztül az 55P/Tempel–Tuttle üstökös törmelékfelhőjén, idén a raj maximuma a szerdáról csütörtökre …