2022. szeptember 26., hétfőMa Jusztina napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 406,00 Ft | USD: 416,00 Ft | CHF: 424,00 Ft
2022.09.26. Jusztina Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 406,00 Ft | USD: 416,00 Ft | CHF: 424,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Hazugságok keringenek az emberi agyról

Hirdetés

Hazugságok keringenek az emberi agyról

Neuromítosznak hívják azokat a hiedelmeket, amik az agy működésével kapcsolatosak és nem sok valóságalapjuk van. Mindenki kapásból tud mondani néhányat, ilyen például, hogy agyunk mérete befolyásolja, milyen intelligensek vagyunk,  hogy az agyféltekék határozzák meg, miben vagyunk jók, vagy hogy Mozart zenéje okosabbá tesz.

GettyImages-151040334

Fotó: BSIP/UIG Via Getty Images

Nézzük, mi ezekkel a probléma!

Hirdetés

Ha valóban az agy méretétől függne, hogy ki a legokosabb, valószínűleg az elefántok lennének minden idők legnagyobb feltalálói, a bálnák pedig a keresztrejtvény-versenyek bajnokai – és nem a nagymamám.

Evolúciós szempontból igaz, hogy az emberi agytérfogat 7,5 millió év alatt háromszorosára nőtt, és ezzel párhuzamosan szellemi képességeink is sokat fejlődtek, de nézzük, mi az agy történelme! Mérete és az intelligencia közötti kapcsolatot először 1836-ban Friedrich Tiedemann német anatómus és fiziológus kezdte pedzegetni, majd 30 ével később Paul Broca (jegyezzük meg a nevét!) azt állította, megfigyelte, a képzett emberek agya nagyobb és, hogy a méret a lényeg. Ezzel meg is érkezett a “nők természetes alsóbbrendűségéhez”: a nő kisebb mint a férfi, kisebb tehát az agya is, avagy,

az átlagos nő egy kicsit kevésbé intelligens, mint a férfi.

Enyhén szólva is felháborító.

Közben az evolúciókutatás is fejlődött, és kiderült, a Homo sapiens agya ugyan folyamatosan csökkent – így lett 15-20 százalékkal kisebb, mint a cro-magnoni, vagy a neandervölgyi agya, de mégis ő kezdte el először használni a nyelvet és nem a nagyobb agyú neandervölgyi.

De ha azt állítjuk, az agy mérete befolyásolja az intelligenciát, azt is tisztázni kell, az agy abszolút vagy relatív tömegéről (vagyis a test teljes tömegéhez viszonyítva) beszélünk? Az állatvilágban az agy tömege a test tömegével együtt növekszik, de nem lineárisan: a relatív tömeg az össztömeg növekedésével csökken. Ez a relatív méret arányos az intelligenciával? Nos, ha igen, akkor a cickány (agya testtömegének 10 százalékát teszi ki) az örökös Legyen ön is milliomos bajnok! De ott vannak a madarak is, nagyon kicsi az agyuk, mégis néhány faj megdöbbentő kognitív képességekkel rendelkezik. Az agyban lévő neuronok száma sem magyarázza az intelligenciát: az elefántban 2,5-szer több van, mint az emberben. Valójában a kérgi neuronok száma és kapcsolódásai befolyásolhatják az intelligenciát. 

Amikor megőrültek az amerikaiak

A Mozart-effektus, avagy a klasszikus zene okosabbá tesz mítosza nagyon elterjedt tézis, pedig  csak egy nem túl hiteles kísérleten alapul, amit a kilencvenes években végeztek. Vajon a zseniális Mozart zenéje minket is zsenivé tehet?  Frances Rauscher zenész és a kognitív fejlődés szakértője kollégáival diákokat tesztelt: tíz perc relaxációs zene vagy a D-dúr szonáta Mozarttól, majd IQ-felmérés. Eredményeik szerint a Mozartot hallgató diákok IQ-ja átmenetileg 8-9 ponttal emelkedett. Tanulmányukat 1993-ban publikálták a Nature-ben, és […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2022/09/22/agy-neuro-mitosz-meret-tanulas-mozart/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Vízre bukkantak a Ryugu aszteroidából származó mintában

Vízre bukkantak a Ryugu aszteroidából származó mintában

Az 5,4 grammos mintát a Hajabusza–2 szonda gyűjtötte a Ryugu aszteroidáról. Az elemzést a Science …