A légszennyezés nagymértékben befolyásolja az életünket és az egészségünket, de vajon tényleg tudjuk, hogy mekkora hatása van? A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (HUN-REN KRTK) egyik friss kutatásában – melyben 2013 és 2020 között Európa 657 régiója szerepelt – egy másik aspektusból vizsgálta meg a kérdést, miszerint a levegőszennyezés és a csökkenő termékenységi ráta összefügg, ennek pedig az egészségügyi mellett jelentős politikai következményei is vannak. A probléma kapcsán Szabó-Morvai Ágnes, a HUN-REN KRTK tudományos főmunkatársa és a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa nyilatkozott az Indexnek.
A szél jó, a hideg rossz
Ahogy a szakértő lapunknak kiemelte, kollégáival elemzésükben azt vizsgálták, a különböző típusú légszennyező anyagok milyen hatással vannak a születési arányokra Európa bizonyos régióiban. Analízisükben, amihez az Eurostat és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatait használták fel, a tíz legfontosabb szennyezőanyag mennyiségére fókuszáltak, köztük a nitrogén-dioxid, a nitrogén-monoxid, az ózon, a kén-dioxid, a szén-monoxid és a különböző méretű szálló por koncentrációjára. A hideg, vagyis a „fűtős” napok számát és a szélerősség váltakozását használták ahhoz, hogy a szennyezési koncentráció oksági hatásait feltárják.
Hidegebb napokon jobban fűtenek, tüzelés során pedig több mérgező anyag kerül a levegőbe, a szelesebb napokon viszont alacsonyabb a légszennyezés
– magyarázta.
Az új magyar tanulmány nagy újdonsága az, hogy 657 régió adatait elemezték Európában és a szomszédos területeken, akár hatévnyi adatot felhasználva, míg a születési arányszámokat Európa 36 országából és környező régióiból gyűjtötték. A számok alapján sikerült ok-okozati kapcsolatot feltárni a szálló por koncentrációjának növekedése és a születésszám csökkenése között.
Ha a levegő szállópor-koncentrációja emelkedik (egy szórásegységnyivel), az a következő évben 14,1 százalékos, 2 évvel később pedig további 17,2 százalékos visszaesést eredményez a születésszámban
– mondta, megemlítve, hogy a hatás még súlyosabb az alacsonyabb GDP-jű régiókban.

Méreg a gyerekeknek
Korábbi vizsgálatokból már kiderült, hogy a szennyező anyagok, például a PM2,5, a PM10 és az ózon magasabb szintje negatívan befolyásolják a gyermekek egészségi állapotát. A számok a mikrométert jelölik, a PM10 például a 10 mikrométernél kisebb átmérőt. Ez azért fontos, mert a nagyobb részecskék ki tudnak ürülni a szervezetből, fennakadnak a légzőrendszer szűrőin, azaz nem jutnak el a tüdőhöz, így nem tudnak letapadni és a vérbe kerülni. A kisebb részecskék, a PM2,5 viszont igen, mivel nincs, ami kiszűrje őket, ezért súlyosabb egészségkárosító hatással bírnak.
A szálló por koncentrációja nemcsak a csökkenő születésszámmal, hanem az alacsony születési súllyal, a csecsemőhalandósággal és az asztma előfordulásának növekedésével is összefüggésbe hozható. Egy 2016-os analízis például feltárta, hogy New Yorkban a 2001. […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!