Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Éveink számának gyarapodásával a ráncaink száma nő, a reakcióidőnk pedig csökken. De ha fenn tudjuk tartani átlagos reakciósebességünket, akkor agyunk még az utolsó évtizedekben is jó állapotban maradhat. A reakcióidő árulkodik a szív egészségéről, és a korai halálozás kockázatáról is.
Simon Cox, az Edinburghi Egyetem agykutatója, a kognitív folyamatok vizsgálója azt mondja, az emberek már az öregedés előtt sem ugyanolyan gyorsak, de a reakcióidő csökkenése mindenképp összefügg az életkorral is.
A reakcióidőt megmérhetjük otthon is egy vonalzó segítségével: leülünk egy székre, karunk az asztalon, csuklónk lelóg a széléről, társunk a kezünk felett tart egy vonalzót, a 0. legyen lefelé. Ha a másik hirtelen elejtette és mi elkaptuk a lehető leggyorsabban, az a távolság lesz a reakcióidő, amelyik számnál megragadtuk a vonalzót. Ha ez a 7,5 centis rovátka alatt történik, akkor szuper a reakcióidőnk. Rossz, ha 20,4 fölött van, az átlag 15,9 és 20,4 közé esik. Nagyon gyenge a 28 cm feletti.
Korábbi tanulmányok összefüggést találtak a halálozási kockázat (szívbetegségek, stroke, legűti betegségek) és a reakcióidő között.
A reakcióidőt befolyásolja a demencia, a test gyengesége.
Az optimális az, ha éveken keresztül mérjük a reakcióidőt, akkor derül ki, hogy romlik-e és mennyire. A reakcióképesség az egymással összefüggő szenzoros rendszerek hálózatán múlik, látás, hallás, szaglás, az ingerek agyi feldolgozásának sebessége és izmaink gyorsasága. A vonalzós tesztnél az agy felméri az esés tényét és utasítást ad valamilyen sebességgel az elkapásra. Ebben a rendszerben az első faktor, ami gyengülni kezd az életkorral az a képességünk, hogy reagálunk az agy jeleire.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2025/04/16/reakcio-ido-idos-kor-fejlesztes/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!