Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Nap aktivitásának összetett jelenségeit műszerekkel mérik, elemzik, de egész pontosan nehéz meghatározni, mikor éri el aktivitási maximumát. Mivel a naptevékenységnek léteznek olyan hatásai, amik technológiánkat is veszélyeztethetik, és a most közeledő intenzívebb szakaszban épp történhetnek is ilyenek, Fockter Zoltán csillagásszal, a Svábhegyi Csillagvizsgáló munkatársával körüljártuk, hogy mit is tudunk a Napról, veszélyeiről.
A Csillagvizsgáló speciális naptávcsövével megnéztük központi csillagunkat, de persze csak szűrőn át. Zoltán mindenek előtt hangsúlyozza is, hogy bármilyen napészlelés esetén figyelni kell arra, hogy csak szűrőn át nézzünk a Nap felé. Éppen ezért a naptávcsövek különleges szűrőberendezésekkel vannak ellátva.
Szabad szemmel egy másodpercnél tovább nem szabad a napba nézni, egyszerű távcsővel pedig messziről kerüljük el a Napot, hiszen intenzív, fókuszált fénye visszafordíthatatlan károkat okoz a szemünkben.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló Hidrogén-alfa naptávcsöve szűrővel felszerelt, ezen keresztül biztonságosan észlelhető a Nap, ezért rendszeresen vannak Nap-megfigyelő programok is.
Veszélyes rendszerfőnök
A Nap földi életünk egyik központi szereplője, nélküle bolygónk felszínén nem lenne elképzelhető az élet, de éltető ereje mellett veszélyeket is rejt civilizációnkra nézve. Ha éppen a naptevékenységi maximum időszakában vagyunk, rengeteg földi folyamatot befolyásol. Zoltán felidézi az 1989-es kanadai incidenst:
Akkor egy napfoltos terület erőteljes napkitörést produkált, ami több millió ember otthonában okozott órákra áramszünetet. Geomágneses vihar következett be a Föld körüli térséget érő napszél mennyiségének megnövekedése miatt, ami súlyos károkat okozott Québec áramellátási hálózatában.
A Nap a Naprendszer központi objektuma, gravitációs erejével összetartja az egész rendszert, miközben elektromágneses és részecskesugárzást bocsájt ki magából. Ezt a részecskesugárzást nevezzük napszélnek is. A Nap tanulmányozása, „hatalmas jelentőségű a csillagászatban és az űrkutatásban, ugyanis csillagunknak hatása van szinte minden földi folyamatra”. A Föld felszínén minden mozgás, fejlődés a Naptól függ, gondoljunk csak az időjárásra, mezőgazdaságra, a légköri és tengeri áramlatokra.
De az intenzív szakaszban, a napkitörések során megnövekszik a Napból kiáramló töltött részecskesugárzás, a napszél mennyisége, ami hatással lehet például a műholdak érzékeny elektronikai berendezéseire is, és akár meg is rongálhatja azokat. A sárga fényű törpecsillag (vagyis a Nap) felszínén időnként sötétebb területek, úgynevezett napfoltok jelennek meg. Ezek a Nap felszínének az átlagtól kb. 1500 Celsius-fokkal hűvösebb területei, tanulmányozásuk rendkívül fontos, ugyanis a napkitörések szinte mindig napfoltok környezetében található aktív területek közelében következnek be.
Az ezek miatt kialakult mágneses viharok zavarhatják a GPS-jeleket, a töltött részecskék a műholdakban kárt tehetnek, megrongálhatják az elektromos hálózatot és más káros hatásaik is lehetnek érzékeny technológiai vívmányainkra.
A napfoltok területén a mágneses tér erőssége a földi mágneses tér többezerszerese is lehet. „Ez az erős mágneses tér adja a napfolt lényegét” – mondja Zoltán. A megnövekedett mágneses térerősség miatt a Nap felszíne alól az energia nem tud olyan mértékben kitörni, mint a környező területeken, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2024/09/26/nap-geomagneses-vihar-fockter-zoltan-svabhegyi-csillagvizsgalo/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!