Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Azt már mind megfigyelhettük, hogy finom süti-, csoki- vagy kávéillatra összefut a nyál a szánkban, ki is derült, hogy az agy nem külön dolgozza fel az ízeket és a szagokat, hanem az ízélmény együttes reprezentációját hozza létre az ízkéregben. Az agyban az insula az ízintegráció központja, de ez nem fix élményekért felel. Ízélményeink dinamikusak, alkalmazkodnak a külső és belső körülményekhez, intenzitáshoz – például az éhséghez, a hangulathoz.
Egy íz lehet számunka egyik nap élénk és finom, másnap közömbös és gyenge, attól függően, hogy az agy mit tanult meg róla, vagy mire számít. Vagyis nem merev az agy értékelése, rugalmas, és így segít nekünk alkalmazkodni a változó étrendekhez, környezetekhez és a kulturális hatásokhoz.
Az a vonzó pékillat
Az ortonazális szagok azok, amik evés előtt megcsapják az orrunkat, például a pékség előtt elsétálva. Mikor ezt vizsgálták, arra a kérdésre keresték a választ, hogy az agy ízlelőkérgének aktivációs mintázata sósról édesre változik-e, amikor a pogácsáktól átlépünk a dobostorták elé. Ha igen, az jelentős hatással lehet az általunk fogyasztott ételekre, mert az illatok arra késztethetik az agyat, hogy bizonyos ízekre számítson, vagyis az illat önmagában olyan ételválasztások felé terelhet minket, amelyeket egyébként nem tennénk meg.
Idővel ez a befolyásolás alakíthatja az étkezési szokásokat, sőt még az egészségi állapotunkat is, mert észrevétlenül irányítja a viselkedést jóval a tudatos döntések meghozatala előtt.
Ha meg akarjuk tudni, hogyan érzékeljük a szagokat, meg kell állapítani, hogyan reagálnak a szaglóreceptorok, amikor felismerik az illatokat. De nem könnyű az orrban kísérleteket végezni, hacsak nem küldünk be minilegóembereket távirányítással. Míg ez megvalósulásra vár, a kutatók tenyésztett sejteket használnak a szaglóreceptorok expresszálására. Az orrban ezek a receptorok a sejtfelszínen találhatók, ahol felismerik a szagokat. A tenyésztett sejtekben azonban a szaglóreceptorok gyakran nem tudnak a sejtfelszínre lokalizálódni, hanem a sejtek belsejében maradnak, ahol nem érzékelik az illatokat.
Két éve sikerült kifejleszteni egy olyan technológiát, ami képes azonosítani egy szaglóreceptort. Ez a sok parfüm alapanyagaként szolgáló pézsma illatjegyeit érzékeli, és ugyanezzel a technológiával elemezve és azonosítva 400 szaglóreceptort találtak még. Így derült ki, hogy a ruházatból vagy a környezetből származó kellemetlen szagok érzékelését kellemessé lehet alakítani a reakcióminták módosításával. Az emberi szaglás nagyjából 400 szaglóreceptorból (OR) származik, ezek mindegyikét specifikus illatmolekulák „nyitják fel”.
De a receptorok érzékenységét akár százszorosára is lehet növelni.
Sikerült specifikus emberi szagreceptorokat párosítani az érzékelt természetes illatokhoz, és ebből úgy tűnik, néha egyetlen receptor is elegendő ahhoz, hogy egy összetett szagot jelezzen az agynak.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2025/11/29/szaglas-receptor-illat-szag-agy/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!