Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ahogy arról korábban az Indexen is írtunk, a felfedezés a Nature Astronomy folyóiratban látott napvilágot, és alapjaiban írja át azt, amit a bolygók fejlődéséről gondoltunk. Az L 98-59 d egy öt bolygóból álló rendszer tagja, amelyben találunk egy szuper-Vénuszt és egy potenciálisan lakható szuper-Földet is. Maga a „d” jelű bolygó eddig is fejtörést okozott a csillagászoknak: sugara 1,6-szorosa a miénknek, ám a sűrűsége alig éri el a Földének kétharmadát. Ez a fizikai képtelenség indította el a lavinát.
Amikor a gáz nem gáz, az óceán pedig nem víz
Korábban két elmélet létezett a bolygó alacsony sűrűségére. Az egyik szerint egy „gáztörpéről” van szó, ahol egy apró kőzetmagot hatalmas hidrogén-hélium légkör ölel körül. A másik teória pedig egy „óceánvilágot” vizionált, ahol a felszínt mély vizek és nagynyomású jégrétegek borítják. A James Webb űrtávcső (JWST) friss mérései azonban mindkét szcenáriót cáfolták, a távcső ugyanis elképesztő mennyiségű hidrogén-szulfidot mutatott ki a bolygó légkörében. Ez a záptojásszagú gáz volt a hiányzó láncszem. Dr. Harrison Nicholls és csapata egy komplex számítógépes modellel futtatta le a bolygó ötmilliárd éves történetét, mire összeállt a kép:
az L 98-59 d se nem gázbolygó, se nem jégvilág, hanem egy ezidáig ismeretlen kategória képviselője.
A bolygó valójában egy gigantikus olvadt gömb. Egy több ezer kilométer mély magmaóceán borítja, amelyet egy sűrű és mérgező légkör tart fogva. Ami azonban igazán egyedivé teszi, az az olvadás oka. A csillagászatban ismerünk úgynevezett lávabolygókat, de azok azért folyékonyak, mert túl közel keringenek a központi csillagukhoz, amely szó szerint „megsüti” a felszínüket. Az L 98-59 d esetében azonban nem a csillag sugárzása a fő bűnös, hanem a saját, extrém vastag légköre, amely egy brutális üvegházhatás révén tartja olvadt állapotban a köpenyt.
A világűr vadnyugata
„Azt mondhatjuk, hogy ez a bolygó teljesen más módon alakult ki, mint a Naprendszer tagjai vagy bármely más ismert exobolygó” – nyilatkozta Dr. Nicholls az IFL Science-nek. A kutató szerint a felfedezés arra utal, hogy a galaxisunkban olyan bolygópopulációk rejtőzhetnek, amelyeket a jelenlegi modelljeinkkel egyszerűen nem tudunk megmagyarázni. A csillagászok szerint ráadásul ez még csak a kezdet. Az év végén induló PLATO misszió, amely egymillió csillagot figyel majd kőzetbolygók után kutatva, valamint a tesztfázisban lévő ARIEL űrtávcső, amely minden eddiginél részletesebben elemzi majd ezer távoli világ légkörét, valószínűleg tucatnyi hasonló „kozmikus furcsaságot” talál majd.
Az asztrofizika és a bolygótudomány most olyan, mint a vadnyugat. Sosem tudjuk, mi következik, de az biztos, hogy folyamatosan érkeznek majd a meglepetések
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2026/03/19/l-98-59-d-bolygo-35-fenyev-felfedezes-folyekony-lavatenger/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!