Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Amikor egy tiszta napon felnézünk az égre, a Napot egy fényes, meleg korongnak láthatjuk. Mérete lenyűgözőnek tűnhet például a Holdhoz képest, a végtelen kékségben mégis szinte szerényen helyezkedik el. Ez a perspektíva azonban a távolság hatalmas illúziója. A valóságban központi csillagunk egy olyan monumentális, tomboló plazmagömb, amelynek méreteit szinte lehetetlen emberi ésszel felfogni. Így hát könnyen feltehetjük a kérdést: mégis hányszor férne bele a mi kis kék bolygónk, a Föld ebbe a gigantikus égi kemencébe?
A rövid és egyben döbbenetes válasz az, hogy körülbelül 1,3 milliószor. De ez a szám önmagában csak egy adat. Ahhoz, hogy valóban megértsük, mit jelent, mélyebbre kell ásnunk a kozmikus arányokban, és szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy hatalmas védelmezőnk egy napon a végzetünk is lesz. Ahhoz, hogy megértsük az 1,3 milliós számot, először a dimenziókat kell tisztáznunk. Amikor azt kérdezzük, „hányszor fér bele?”, valójában a térfogat arányára vagyunk kíváncsiak – kezdjük az átmérővel. A Föld egyenlítői átmérője körülbelül 12 742 kilométer, a Nap átmérője ezzel szemben azonban már nagyjából 1,39 millió kilométer. Ez azt jelenti, hogy ha fel tudnánk sorakoztatni Föld-bolygókat egymás mellé, 109 darabra lenne szükségünk ahhoz, hogy áthidaljuk a Nap átmérőjét.
Ez már önmagában is lenyűgöző adat, de képzeljük el a Földet egyetlen áfonyaszemnek. Ebben a léptékben a Nap egy hatalmas, 1,5 méter átmérőjű óriáslabda lenne. Ha pedig a Nap egy kolosszális, üreges tartály lenne, és mi apró üveggolyókként dobálhatnánk bele a Földeket, 1,3 millió darabra lenne szükségünk, hogy csurig töltsük. Ha másodpercenként egy Földet tudnánk beleejteni, a művelet több mint 15 napig tartana megállás nélkül. A történet azonban még bonyolultabb, ha a tömeget is bevonjuk.
Brutális tömegű behemót
Bár a Nap térfogata 1,3 milliószorosa a Földének, a tömege „csupán” 333 ezerszerese – a miérteket ebben az esetben az anyagok sűrűségében kell keresni. Mint ismert, a Föld egy viszonylag sűrű bolygó, tele nehéz elemekkel: egy sziklás kéreg alatt olvadt kőzetek, a középpontjában pedig egy rendkívül sűrű vas-nikkel mag található.
A Nap ezzel szemben azonban túlnyomórészt (körülbelül 74 százalékban) hidrogénből és (körülbelül 24 százalékban) héliumból áll, amelyek a legkönnyebb elemek az univerzumban. Bár a Nap magja elképzelhetetlenül sűrű a gravitációs nyomás és a fúzió miatt, a csillag hatalmas külső rétegei viszonylag ritka, gáz-halmazállapotú plazmából állnak. Ha átlagoljuk a teljes égitestet, a Nap átlagos sűrűsége alig több a víz sűrűségénél, míg a Föld átlagos sűrűsége majdnem négyszerese ennek.
Mindezek ellenére a Nap egymaga teszi ki a Naprendszerünk teljes tömegének 99,86 százalékát,
tehát az összes bolygó (beleértve a gigantikus Jupitert is), az összes hold, aszteroida és üstökös együttvéve csupán a maradék 0,14 százalékon osztozik.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2025/11/01/fold-nap-meret-naprendszer-vilagegyetem/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!