Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Tudjuk és látjuk jól, sem a hatalom, sem a siker nem tarthat örökké, mert hát a „fák sem nőnek az égig”. Na de tényleg: milyen magasra nőhetnek a fák? A világ legnagyobb (ismert) kolosszusa, az észak-kaliforniai Redwood Nemzeti Parkban található parti mamutfenyő, Hyperion 116 méteres magasságával hórihorgasabb, mint a New York-i Szabadság-szobor, akkora, mint egy 35 emeletes épület. Ráadásul még most is cseperedik, mivel (a becslések szerinti 600 és 800 év közötti korával) még élete derekán sem jár, merthogy a parti mamutfenyők akár több mint 2000 évig is eléldegélhetnek. Innen nézve a Gyűrűk ura ősidők óta álló entjei, a közülük is kimagasló Szilszakáll, nem is tűnik annyira hihetetlennek.
Még 2006-ban fedezte fel a világrekordert két természettudós, amikor újra fellángolt a biológus vita, vajon meddig nőhetnek a világ legtermetesebb növényei, a fák? Azt tudták, hogy nem az égig, és a fizikai-biológiai határokat számba véve végül a tudományos konszenzus 122-130 méter magasságok között állt meg. Most legalábbis úgy tudjuk, ennél magasabbra egyszerűen nem nőhet semmiféle növény a Földön. És nem azért, mert a fatörzsek cellulóz és lignin anyaga nem bírná tovább a terhelést.
Fel a fénybe!
Hogy miért lesznek égimeszelők egyes fafajok, arra viszonylag egyszerű a magyarázat: alapvető túlélési előnyt jelent az erdők árnyékos sűrűjében, ha valamelyik faj kiemelkedik a többiek közül. Az éltető napfényhez jutásért folyamatos verseny zajlik, még ha komótos ent-tempóban is. 116 méteres magasságával Hyperion elég közel került az álomhatárhoz, fiatalabb korában akár 25 centimétert is nyúlt évente, ma már csak pár centiméternyit, azt is hosszú évek alatt. És ez nem is fog sokat változni, a fizikai törvényei, a gravitációt legyőző kapilláris szívóhatás ugyanis nagyjából ennyit enged.
Ha a víztorony túl magas lesz
Nagyon leegyszerűsítve: hiába nő magasabbra és kap több napfényt, ezáltal több energiát, az is igaz, hogy minél sudárabb egy fa, annál nehezebbé válik a víz (és a benne oldott tápanyagok) felszívása a gyökerektől a fa törzsén át a levelekhez. Az egész vízkörforgást a levelek vízpárologtatása hajtja (transzspiráció), ez a vízveszteség hozza létre azt az ozmotikus szívóhatást, ami felfelé húzza a vízoszlopot a fatörzs szállítószöveteiben (xilém) és folyamatosan pótolja a fotoszintézissel elpárologtatott vízmennyiséget. Egy másik hajtóerőt a talajnedvesség magas oldott anyag tartalmának nyomóereje adja, ami miatt a víz szintén ozmózissal belép a gyökérbe, és felfelé nyomja a nedveket a levelek felé. Egy bizonyos magasság fölött azonban a szívó és nyomóerők már képtelenek legyőzni a gravitációt és eljuttatni a gyökerekből felvett vizet a lombkorona legtávolabbi részeihez.
Mint egy túl magasra épített felhőkarcolóban, ahol nem elegendő a szivattyúk teljesítménye. Valahol 122-130 méter magasság között érnek el a felső limithez a világ legnyúlánkabb fái, amelyek
naponta több ezer liter vizet fogyasztanak, a felső levelek azonban mégis vízhiányban szenvednek, olyan szárazak, mintha égi sivatagba nyúlnának.
Nem véletlen, hogy a mamutfenyők – és más magas fák is – felül mind elvékonyodnak. A parti mamutfenyők (nevükhöz hűen) jellemzően Észak-Kalifornia és Oregon óceánparti területein fordulnak elő, ahol vizet tudnak vételezni a kellően ködös és párás levegőből is. Enélkül valószínűleg nem rekordmagas, hanem csak magas fák lehetnének.
Titkolják, hol áll a titán
Habár alaposan dokumentálták, a világ legmagasabb fája, Hyperion (egy görög mitológiai titán után) pontos helyét jótékony homály fedi. Annyit azért elárultak, hogy egy lejtőn meredezik és rendkívül filigrán, törzsének átmérője alig több mint 4,94 méter. Ennél többet nem árult el a két felfedező, Chris Atkins és Michael Taylor ragaszkodnak az inkognitóhoz, a kiemelkedő parti mamutfenyő (Sequoia sempervirens) jól felfogott érdekében. Nem szeretnék, ha turistautak és -hadak zaklatnák, szennyeznék a kivételes ritkaságot és kényes környezetét.
Nem adja magát a 2000 éves tábornok
Nem úgy egy másik rekorder, a 31 méter kerületű Sherman tábornok fája (General Sherman Tree), ami nem parti, hanem egy óriás (vagy hegyi) mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum).
A szalutáló matuzsálem „csak” 84 méter magas, viszont a világ legtestesebb törzsű és legtöbbet nyomó fája címével büszkélkedhet.
Közel 1487 köbméteres törzse körülbelül 6167 tonnát nyom, szolgálati őrhelye pedig nyilvános: a kaliforniai Sierra Nevada hegységben elterülő Sequoia Nemzeti Parkban az Óriás erdőben (Giant Forest) található. Kora is tekintélyt parancsoló, mivelhogy 1800–2700 évesre becsülik. 1931-ben, a közeli General Grant (Grant tábornok) fával való összehasonlítást követően vette át „a legmagasabb fák elit hadtestének” irányítását. […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!