Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Egészen az ősközösségekig nyúlik vissza a Homo sapiens alapvető igénye és vágya, hogy olyan lényegi kérdést, mint hogy ki (kik) vezessék az együtt élő emberek kisebb-nagyobb csoportjait, csakis az érintett közösség tagjai dönthetnek el, méghozzá közmegegyezéssel. Aztán a letelepedés, mezőgazdaság, felhalmozás, a magántulajdon megjelenése és koncentrálódása és a differenciálódó, népes települések, társadalmak létrejötte évezredekre lehetetlenné tette a konszenzusos választásokat. Legközelebb 2500 évvel ezelőtt Athénban és a római köztársaságban bukkant fel újra, pont azért, hogy korlátozzák a despoták, zsarnokok, türannoszok egyeduralmát. Majd a felvilágosodás eszméi filozófiai és jogi alapokra helyezte a szabad választások elvét és a 20. századra elérkezett a tömegdemokráciák kora.
A hatalom ellenállhatatlanul csábító mákonya azonban mind a mai napig rendszeresen kikezdi, próbára teszi a politikai választásokat Csalások fantáziadús, színes tárháza tarkítja a voksolások történetét. Mind közül kiemelkedik az 1927-es, Guinness rekorder libériai választás, ahol a hivatalban lévő elnök, Charles D. B. King, hivatalosan 243 ezer szavazatot kapott, míg ellenfele csak 9 ezret. Hatalmas diadalként kerülhetne be az elsöprő győzelem a történelemkönyvekbe,
ha a regisztrált választásra jogosultak száma nem 19 ezer lett volna mindössze.
Nem teljesen világos azóta sem, mi járhatott az amerikai felszabadított rabszolga ősökkel rendelkező libériai politikus fejében, és miért nem volt szerényebb és elégedett meg mondjuk csak 11 ezer szavazattal, amivel ugyanúgy maradhatott volna az elnöki székben. Az ellenzék szerint a „tömeges részvétel” mellett zajlott fantasztikus győzelem
csakis úgy történhetett, hogy a kecskék, a tehenek és a fák is részt vettek az elnökválasztáson.
Mindenesetre „The most fraudulent election in history” (a történelem legelcsaltabb választása) jelzőt kapta a mesébe illő voksolás a Guinness Book of World Records 1982–1990 közötti kiadásában.
Furcsa persze, hogy egy nyugat-afrikai ország prezentálja minden idők legátlátszóbb (és legviccesebb) választási csalását, méghozzá 1927-ből. De a világ egyik legkorábbi köztársaságáról van szó, amit az USA közvetlen segítségével kiáltottak ki Amerikából visszaköltöző, felszabadított rabszolgák számára (Libéria azt jelenti, „szabadok földje”), saját (amerikai mintájú) függetlenségi nyilatkozatuk alapján, már 1847-ben. Messze megelőzve ebben a legtöbb európai országot. (Magyarországon csak az első világháború végén, 1918 novemberében jött el ez a történelmi pillanat). Igaz, az alkotmány és a demokrácia Libériában csak formális, az eseménydús 20. században a bukott vezetőket több esetben meggyilkolták.
Íme a „népfelség”
Egy fokkal visszafogottabb volt 2002-ben Szaddám Huszein iraki diktátor, aki 1995 után újra az urnák elé hívta a népet, hogy döntsenek, ki legyen újabb hét évre az elnök. Példátlanul magas volt a részvétel, mind a 11 millió 445 ezer 638 regisztrált iraki választó élt állampolgári jogával. Mivel nem volt más induló, nem alakult ki szoros küzdelem: kivétel nélkül mindenki Szaddám Huszeinnek szavazott újra bizalmat.
100 százalékos részvétel, 100 százalék szaddám Huszeint támogató szavazat. közülük egy sem volt érvénytelen.
„A nép egy emberként áll vezetője mögött” – vont mérleget a kormány akaratlanul is megidézve John Locke és Jean-Jacques Rousseau felvilágosult filozófusok szellemét és a „társadalmi szerződés” és a „népfelség” magasztos elvét.
Az akaratnyilvánítás ideális körülményeit fegyveresek biztosították,
megtiltották a külföldi megfigyelőknek, hogy a szavazóhelyiségek közelében okvetetlenkedjenek, az újságírók mozgását pedig egy elzárt területre korlátozták.
„Ez a demokrácia egyedülálló megnyilvánulása, ami minden más demokráciaformánál jobb” – közölte a Forradalmi Parancsnoki Tanács alelnöke az ámuló nemzetközi sajtóval, és az Egyesült Államokat az „igazságtalanság és illúzió erőinek” nevezte.
Nem tölthette ki 2009-ig szóló mandátumát a fölényesen „újraválasztott” iraki diktátor, mert az amerikai hadsereg különleges egységei – kalandos akcióban – 2003. december 13-án egy kis ház alatti földalatti bunkerben elfogták, iraki és nemzetközi bíróság elé állították, ahol háborús bűnök és emberiség elleni bűncselekmények miatt kötél általi halálra ítélték, amit 2006. december 30-án az iraki hatóság emberei Bagdadban végre is hajtottak.
Sorozatban szavaztak a kékcédulások
Magyarországon is produkáltak már szisztematikusan előkészített és lebonyolított választási csalást. Ez volt a kommunisták hírhedt „kékcédulás választása” 1947-ben. A színezett voksolólapoknak eredetileg az volt a célja, hogy a választók lakóhelyükön kívül, más településeken is leadhassák a szavazatukat.
Mindenáron hatalomra akart kerülni a Magyar Kommunista Párt, az eggyel korábbi, 1945-ös választásokon azonban távol voltak ettől. Ennek ellenére a szovjet megszálló csapatok támogatásával megkapták a belügyi tárcát (élén a később koncepciós perben kivégzett Rajk Lászlóval), és a tettek mezejére léptek.
- Előkészítették a választási terepet, letartóztatták és koholt vádak alapján bebörtönözték, vagy menekülésre, emigrációba kényszerítették a rivális pártok vezetőit.
- Elrabolták és a Szovjetunióba hurcoltatták Bethlen Istvánt, a két világháború közötti […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!