Évszázados rejtélyre derülhet fény, ezért halhatott ki a Neander-völgyi ember

Mintegy 37 ezer évvel ezelőtt a Neander-völgyi emberek kis csoportokban éltek a mai Spanyolország déli részén. Kőszerszámokat készítettek, madarakat és gombákat fogyasztottak, különféle szimbólumokat véstek a sziklákba, valamint ékszereket készítettek tollakból és kagylókból. Ekkor még nem sejtették, hogy alig háromezer év múlva kihalnak.

A régészek számára ezért régóta fontos kérdés, hogy vajon a Homo sapiens miatt haltak-e ki a Neander-völgyi emberek. Több ok is felmerült már a kutatók részéről, háború vagy betegségek miatt is eltűnhettek. Azonban egy új tanulmány közelebb hoz minket a titok megfejtéséhez, Shara Bailey, a New York-i Egyetem antropológusa szerint összetett indokok állnak a háttérben − írja a Live Science.

A felfedezéstől a mai napig

1856-ban fedezték fel az első Neander-völgyi emberhez köthető koponyát Németországban, és a lelőhelyről kapta elnevezését. A felfedezés utáni első évtizedekben a kutatók azt feltételezték, hogy ezek a lények primitívek lehettek, ugyanis ábrázolásuk egy hibás csontváz-rekonstrukción alapult, amely egy ízületi gyulladástól deformálódott gerincű, idős Neander-völgyi férfi maradványai alapján készítettek.

Jelenleg már több mint 150 évnyi régészeti és genetikai bizonyíték áll a tudósok rendelkezésére, amelyekből kiderült, hogy a Homo Neanderthalensis sokkal fejlettebb volt, mint azt korábban gondolták. A Neander-völgyi emberek kidolgozott szerszámokat készítettek, eltemették halottaikat, és fejlett kommunikációval rendelkeztek, bár primitívebbel, mint a Homo sapiens. Emellett pedig több százezer éven át éltek Észak-Európa és Szibéria szélsőséges időjárási körülményei között.

Már a szakadék szélén táncoltak

Amikor a modern ember több tízezer évvel ezelőtt találkozott a Neander-völgyiekkel, utóbbiak már genetikai hátrányban voltak, mivel kisebbek voltak és a beltenyészetnek köszönhetően genetikailag deformálódtak. A Buffalói Egyetem kutatói szerint mivel kisebb közösségben éltek, így kevesebben örököltek eltérő génváltozatot szüleiktől. Ezt a szakemberek mutációs tehernek nevezték, a genetikai kutatások pedig megerősítették, hogy a Neander-völgyi embereknek számos mutációjuk lehetett, amely befolyásolta túlélési […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/2026/03/02/homo-sapiens-neandervolgyi-kihalas-tanulmany-kutatas/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!