Az elmúlt héten saját bőrünkön tapasztalhattuk meg a globális felmelegedés extrémitását, mivel egy hőkupola alakult ki Európa felett. Ez olyan légköri állapot, amikor egy magasnyomású légtömeg tartósan egy térség fölé rögzül. A kontinens nyugati és középső régióiba ezúttal rendkívüli meleg, és észak-afrikai eredetű légtömegek érkeztek, ami miatt sem felhőzet, sem csapadék nem volt képes kialakulni.
A jelenséget úgy lehet elképzelni, mintha egy láthatatlan fedőt helyeznénk egy forró serpenyő fölé. A fedő nem termel hőt, de megakadályozza, hogy a felmelegedett levegő könnyen kicserélődjön a környezetével.
– írja a Klímapolitikai Intézet. A hőkupola hatására Európában sorra dőltek meg a hőségrekordok, kontinens-szerte aszály sújtja a mezőgazdaságot, megnövekedett a halálesetek száma, majd az extrém meleget egy durva viharokat okozó hidegfront terelte el.
Felmelegedés hatása a városokra
A szélsőséges időjárásváltozásra évtizedek óta próbálják felhívni a figyelmet a környezetvédők, és minden meteorológiai anomáliával egyre sürgetőbbé válik ez a probléma. Rengeteg ország nincs felkészülve az extrém időjárásra: Németországban megolvadt a tömítőanyag a villamossínek között, hazánkban leálltak a FLIRT vonatok a meleg miatt, Franciaországban és Angliában több évtizedes melegrekordok dőltek meg, megnövekedett a halálesetek száma, és a kormányoknak legtöbb esetben nem volt megfelelő eszköze a védekezésre.
A nagyvárosok rosszabb helyzetben vannak a hőnyelő beton- és aszfaltmennyiség miatt. Az egy helyre sűrűsödő gyárak, a megnövekedett forgalom, a szorosan egymás mellé sorakozó épületek és szűk utcák közé beszorult forróság éjszaka sem tud enyhülni. Éppen ezért dolgozik a Green Cities Initiative mozgalom, hogy a városi környezet az emberek és a természet élőhelye is lehessen. A Green Cities Europe weboldala kihangsúlyozza a törekvés fontosságát:
Új megoldásokra van szükség, hogy az urbanizáció és a klímaváltozás hatásai ellenére is fenntarthassuk, és javíthassuk az életszínvonalat városainkban. A zöldfelületeknek pozitív hatása van a biodiverzitásra, a klímára, a levegő minőségére, és nem utolsó sorban a jóllétre.
Az Európai Bizottság jogilag és pénzügyileg is támogatja a zöldítést tagállamaiban, de a világ minden részén közös cél, hogy élhetőbbé váljanak a nagyvárosok. A következőkben olyan urbanizációs törekvéseket olvashatunk, amelyek a városok zöldítéséért, a városi hőmérséklet javításáért jöttek létre.
Zöldurbanizáció
A bécsi múzeum kezdeményezésére a város központjában színesre festettek egy sötét aszfalt utat, hogy a világos színek visszatükrözzék a napsugarakat. Ennek köszönhetően akár 10 fokkal is csökkenhet az aszfalt hőmérséklete. Minden különböző szín egy-egy évet képvisel 1960 és 2000 között, és minden felületen pöttyök jelzik az adott év világszintű CO2-kibocsátástát. Egy pont egymilliárd tonna szén-dioxid-kibocsátást jelent. 1960 kilenc ponttal kezdődik, és a pöttyök száma az évek múlásával ennek háromszorosára növekedik.
A magas hőmérséklet a sínen közlekedő járműveket is veszélyezteti, mivel az acélsínek eldeformálódnak, egyenetlenné és hullámossá válhatnak a melegben. Sao Paulóban, Brazília legnépesebb városában fehérre festett sínekkel igyekezték orvosolni az acél elhajlását. A festésért felelős vállalatnak 6 Celsius-fokkal sikerült csökkentenie a fém hőmérsékletét.
Spanyolországban rengeteg technikával igyekeznek megküzdeni a forrósággal, és továbbra is keresik a városok hűtését szolgáló fejlesztéseket. Fehér napellenzőket feszítenek ki a szűk utcák épületei közé, járdák fölött lugas ad árnyékot.
Sevillában az egyik projekt földalatti kamrákat bővítene ki, amelyek több tucat fém légcsatornára emlékeztető elemekkel vannak tele. Ezek a quanatok, földalatti vízvezetékek, amelyek már az időszámításunk előtti harmadik század óta elterjedt technika az öntözés javítására és a környezeti hőmérséklet csökkentésére. A modern quanatok épületeken és az energiainfrastruktúrán keresztül kígyóznak Sevilla városában, ezek fémfelületei akár 6-8 fokkal képesek csökkenteni a környezeti hőmérsékletet.
Szingapúr a Skyrise Greenery Incentive Scheme keretében a zöldtetők és homlokzatok telepítésének akár 50 százalékát is kifizeti az ingatlantulajdonosoknak. Egy 2022-ben megnyílt felhőkarcoló több mint 80 ezer fának ad otthont. A természettel körbevont többemeletes épületek kizöldítik a várost: Szingapúr évek óta törekszik arra, hogy „kertvárossá” alakuljon a kifejezés szószoros értelmében.
Ezen kívül Szingapúr az utcák „zöld folyosóvá” alakításán is dolgozik, ami árnyékot, és természetes légkondícionálást biztosít a városnak. Néhány tömegközlekedési eszköz tetejét is beültették zöld növényekkel.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!