Észre sem vesszük, pedig utasként is komoly traumával jár, ha gázol a vonat

A közeli ismerőseink, barátaink, családtagjaink elvesztése a legtöbbünket megviseli, a gyász feldolgozása pedig hosszú időbe telhet. Mindez még nehezebb lehet, ha egy baleset következtében, a hibánkon kívül szemtanúi, résztvevői vagyunk egy tragédiának. Annak ellenére, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter január 8-án tartott közlekedésinfóján kijelentette, azonnal lemond pozíciójáról, ha bárki meghal vagy súlyosan megsérül egy MÁV-os balesetben, ez továbbra sem történt meg, pedig az elmúlt évekhez hasonlóan még idén sem telt el úgy hónap, hogy ne olvashattunk volna arról, valakit halálra gázolt a vonat.

Az elmúlt hét ráadásul már úgy indult, hogy hétfő reggel a korai órákban három tragédia történt a vasútvonalakon. A történtek utózöngéjeként többször hallhattuk, hogy az érintett vonatok mozdonyvezetőivel pszichológus foglalkozik, hogy sikerüljön feldolgozniuk a látottakat, arról azonban már jóval kevesebbet tudunk, hogy a balesetet a legtöbb esetben nem látó utasok hogyan élik meg a történteket, és hogy számukra is adott vagy egyáltalán szükséges-e a hasonló lelki segély. Most ennek jártunk utána.  

Nemcsak az utasok, hanem a járókelők is megsínylik a baleseteket

Dr. Zelena András – aki a veszteségek és a gyász feldolgozásával foglalkozik –, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi docense szerint fontos kiemelni, hogy nem csupán a mozdonyvezető és a vonaton utazók, hanem más, a balesettel kapcsolatba kerülő emberek is érintettek lehetnek. Kiemelte, hogy egy vonat fékútja rendkívül hosszú, így nem pusztán az utasok szembesülhetnek a következményekkel, hanem például a környéken tartózkodók is.

Nemcsak az utasokra kell fókuszálnunk, hanem azokra is, akik valamilyen formában találkoznak ezzel a tragédiával. Lehet ez egy mezőn dolgozó ember, egy bicikliző gyerek, bárki, aki szemtanúja a történteknek vagy a helyszínelésnek. A trauma sokkal szélesebb kört érinthet, mint elsőre gondolnánk

Hirdetés

– mondta.

A docens szerint az emberek először valamilyen műszaki hibára gondolnak akkor, amikor váratlanul megáll a vonat, azonban érkezik a mentő, és realizálódik bennük, hogy ennél súlyosabb dolgokról van szó. „Amikor megjelenik a mentő és a rendőrség, akkor felszínre törhet a szorongás. Az utasok általában ugyan nem látják közvetlenül sem a balesetet, sem a holttestet vagy sérülteket, de a helyszíni körülmények, az elhúzódó várakozás és a hírek alapján egyre inkább tudatosul bennük a tragédia súlya.”

Nyilván mondani mindig könnyű, de ha már megtörtént a baj, a pánik helyett a figyelemelterelés a legfontosabb, főleg akkor, ha a baleset valós vagy lehetséges szemtanúi kiskorúak vagy gyerekek. „Ha egy szülő észreveszi, hogy tragédia történt, a szakmai tanács az, hogy igyekezzen elterelni a gyerek figyelmét. Egy egyszerű mondattal, mint például: »Nézd, milyen szép madár!« vagy »Nézzük meg azt a fagyizót!«, máris más irányba terelheti a gondolatait, ami a legfontosabb kulcsa lehet a maradandó lelki sérülések elkerülésének. A rendőrség persze ma már sokkal szenzitívebben kezeli ezeket a helyzeteket, a helyszíneléshez paravánokat és sátrakat használnak, hogy ne legyenek szemtanúi az emberek egy traumatizáló baleseti […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/2025/03/08/vonat-gazolas-trauma-gyaszfeldolgozas-pszichologus-mav/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!