Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 1993-ban az IBM egyik kutatócsoportja a Physical Review Letters folyóiratban publikálta a kvantumállapotok teleportálásának elméletét, 5 évvel később a Kaliforniai Műszaki Egyetem és a Walesi Egyetem fizikusai végrehajtották: egy fotont sikerült teleportálniuk egy koaxiális kábelen keresztül. Az, hogy valamit azonnal átmozgassunk a fizikai térben, nagyon izgalmas gondolat, és talán nem is lehetetlen. A kvantumszámítástechnika segítheti megvalósulását, ezen elmélkedik a Popular Mechanics egyik friss cikke.
Az áthelyezés elmélete
Az első teleportálási kísérletekben mindig fotonokat használtak, pedig az elektronok teleportálása is lehetséges, mint azt 2020-ban felfedezték, és ezek jobbak is, mert hosszabb ideig megőrzik kvantumállapotukat. Kérdés, ha képesek vagyunk fényrészecskéket és elektronokat egyik pontból a másikba mozgatni, teleportálhatunk-e egész atomokat, molekulákat, vagy élő sejteket, akár egy embert? És az is rejtély még, ha át is tudunk helyezni egy élőlényt egyik helyről a másikra,
változatlan marad-e, ugyanolyan a fizikai síkon túl is? Hiszen a gondolatok, az érzések, a tudat is az emberhez tartozik, nem csak a váz.
A teleportálást a kvantum-összefonódás tenné lehetővé, ami messze túl van mindennapi tapasztalatainkon, vagy a newtoni fizika alapelvein, mint a tömeg, az erő és ezek hatásai. Az összefonódás lényege, hogy ha két részecskét ugyanaz az esemény hoz létre, azok akkor is kapcsolatban maradnak, ha eltávolítjuk őket egymástól.
Ha az egyikkel történik valami, bármily nagy távolságra is kerülnek egymástól, reagál rá a másik. Nem helyfüggő a kapcsolatuk, ugyanannak a kvantumállapotnak a részét képezik. Három éve két apró alumíniummembránt (mindössze egybillió atomból álltak), mikrohullámokkal gerjesztettek. Az egyik membrán nem változott, a másik felhevült, intenzívebben mozgott, és megfigyelték, hogy a két membrán között kvantum-összefonódás volt. Vagyis térben ugyan messze voltak egymástól, de mégis volt kapcsolat. Ha csak az egyik alumíniumot figyelték meg, a pár mindkét darabja mozgást mutatott, ha egyszerre nézték őket, akkor megfigyelhető volt az összefüggés és szabályosság.
A kvantumszámítás qubiteken vagy kvantumbiteken fut, amelyek egyidejűleg két állapotban vannak. Egy qubit egyszerre két számítást is végrehajthat, mert mindkét szuperpozíciós állapotban létezik. Ha kvantum-összefonódással összekapcsolódnak ezek a qubitek, akkor sokkal jobb lesz a számítási teljesítmény.
Próbák és kísérletek
Az Innsbrucki Egyetem és az Egyesült Államok Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézetének kutatói 2002-ben kvantum-összefonódás segítségével teleportáltak részecskéket. 2012-ben a Bécsi Egyetem és az Osztrák Tudományos Akadémia kutatóinak sikerült fotonokat teleportálni a Kanári-szigeteken csupán a levegőn keresztül, vezető anyagok nélkül. 2016-ban a Calgary Egyetem fizikusai egy részecskét teleportáltak hat kilométerre a város üvegszálas adatkábelének segítségével. Egy évvel később a kínai tudósok egy fotont helyeztek át a Földről 300 kilométerre keringő műholdra. Próbálkoztak tehát már sok mindennel a kvantumállapot áthelyezésére, de még nem tudni, melyik a nyerő, a levegő, a fényimpulzus, az űr vagy a rádióhullámok.
A test elektronokból, protonokból és neutronokból áll, ezek még kisebb részecskékből épülnek fel, kvarkokból vagy müonokból, és mindegyiknek megvan a maga kvantumállapota. De mennyi számítást igényelne egy egész test áthelyezése egy másik pontba? A kvantum-összefonódás alapján nem magát az anyagot szállítjuk, hanem a dolog kvantumállapotának információit.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!