Erre még Donald Trump is felkapja a fejét, gombákkal kísérleteznek a ritkaföldfémek kinyerésére

Évtizedek óta merítjük bolygónk véges erőforrásait a nyersanyagbányászattal, a túlfogyasztással és a szemétdombok emelésével. Ha a Föld összes lakosa ugyanúgy fogyasztana, mint az európaiak, akkor körülbelül 2,8 Föld bolygóra lenne szükségünk. Az amerikai életmódhoz öt Föld kellene. Globálisan a világ évente 50 millió tonna elektronikai hulladékot termel, és ez a mennyiség évente 3-4 százalékkal növekszik.

2016-ban Ázsia termelte a legtöbb elektronikai hulladékot – 18,2 millió tonnát, míg Amerika 11,3 millió, Afrika 2,2 millió, Óceánia 0,7 millió tonnát. Európa a világ második legnagyobb elektronikai hulladéktermelője, évente körülbelül 12,3 millió tonna elektronikus berendezést és akkumulátort dob ki. A hulladék 330 ezer tonna rezet és 31 tonna aranyat rejt. Mivel a régebbi berendezések több ilyen fémet tartalmaznak, ha mindezt visszanyernénk, az elég lenne az európaiak által évente vásárolt, 14,3 millió tonnányi új elektronikus berendezés és akkumulátor gyártásához.

Trump-trend

A ritkaföldfém-lelőhelyek egyre divatosabb témát jelentenek a mindennapi társalgásokban, mióta Trump emiatt is rátenné kezét Grönlandra. Azt is kijelentette, az Egyesült Államok 12 milliárd dollárt fog költeni a ritkaföldfémek „stratégiai tartalékának” létrehozására. Persze hogy tervezgetnek, mert jelenleg Kína uralja a ritkaföldfémipart, a bányászat nagyjából 70 százaléka, a feldolgozásnak pedig 90 százaléka az országon belül történik. Igen, de ha Trump vagy bárki más hozzáférne ezekhez a nem is olyan ritkán előforduló földfémekhez, akkor kell egy/több módszer is a kinyerésükhöz. 

Egy új kutatás szerint ebben segíthetnek a gombák, amik szétterjedő mikroszkopikus hálózatokat, micéliumokat alkotnak, amelyek mindenfelé beépülnek a zugokba és repedésekbe. Keresnek, terjednek, táplálkoznak. A micélium milliónyi apró, gyökérszerű szálán keresztül szívja fel a tápanyagokat a gomba, de egyes gombák más dolgokat is képesek felszívni, például a ritkaföldfémeket. A Bécsi Egyetem laboratóriumi gombája egy Petri-csészében és néhány átlátszó műanyag zacskóban tenyészik – egy speciális agyagban, amelyet szándékosan ritkaföldfémekkel szórtak tele.

Az akkumulátorok, mágnesek, megújuló energiaforrások alapjai mindenhol megtalálhatók a földön szétszórva, csak igen alacsony koncentrációban, ez megnehezíti nagy mennyiségű kinyerésüket. A gombák hasznosítása nem elrugaszkodott ötlet, az élőlények ellenállóak, sötétben is túlélnek, gyorsabban nőnek, mint a legtöbb növény, ami alkalmassá teheti őket ipari területek megtisztítására. Ez a bioremediációnak nevezett folyamat, amikor élő szervezeteket (baktériumokat, növényeket, gombákat) használnak a szennyezett talaj, talajvíz megtisztítására. 

A betakarítás után a gombákat üzemanyagként lehetne elégetni, a ritkaföldfémeket pedig ki lehetne választani a keletkező hamuból. De a fejlesztők is hangsúlyozzák, hogy ez a módszer csak kiegészítő lehet, egyrészt mivel kevés anyagot tud felszívni a gomba, másrészt a gombák nagymértékű termesztése környezeti kockázatokkal járhat, mert megváltoztathatja a természetes biomot.

Kincs a szemétből

Nem csak Bécsben törik a fejüket, az Arizonai Egyetemen a gombák felhasználását vizsgálják szintén a ritkaföldfémek, de a réz kinyeréséhez is. Van alapja, mert egy tavalyi tanulmány rámutatott, hogy az USA tele van ritkaföldfémekkel, csak épp a hulladékhalmokban, ahonnan ki kellene nyerni. A gombák ipari és szennyezett helyszíneken is lehetnek, genetikailag már alkalmazkodtak a ritkaföldfémek viszonylag magas koncentrációjának felszívásához.

Más, de mégis hasonló, hogy 15 évvel ezelőtt a francia Rhodia cég […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/2026/02/22/ritka-foldfem-lelohely-gomba-amerika-banyaszat/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!