Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Egy új tanulmány végre felfedte, hogy terjedhettek el olyan gyorsan, szinte egyből az utolsó jégkorszak után Észak-Európában a mérsékelt égövi fák. Nagy-Britanniát egykor erdőkkel borított szárazföld kötötte össze Európával, ez volt a mérsékelt égövi Doggerland, ami évezredeken át eltarthatta a kőkorszaki embereket, mielőtt elöntötte a víz. Doggerland egy tengermélyi homokpadról kapta a nevét, Dogger Bankről, ami pedig a XVII. századi holland halászhajókról, a doggerekről lett elkeresztelve.
Deus ex machina a tengerből
Az 1900-as évek elején érdekes rejtély tartotta lázban a briteket, a tengerből időről időre felbukkantak elsüllyedt fák tuskói, amiben az emberek isteni beavatkozás bizonyítékát látták, és a fákat Noé erdejének nevezték el. Clement Reid geológus és paleobotanikus könyvet is írt a jelenségről, szerinte a fák, az emlőscsontok és a tőzeg mind egy „elsüllyedt föld” bizonyítékai.
1931-ben egy halászhajó kapitánya talált egy megszilárdult lápdarabot, amiben egy 22 centiméteres, gímszarvasagancsból kidolgozott lándzsahegyre bukkant. A régészek később megállapították, hogy ez a tárgy az első emberi eszköz, amelyet az Északi-tengerből tanulmányoztak, 13 ezer éves. Több északi-tengeri lelőhelyen bukkantak még elő hasonló fegyverek, úgyhogy elég biztosnak tűnt, hogy a mezolitikum európai időszakának tipikus eszközei, és a partvidéken, torkolatvidéken és folyóparton élő emberek használhatták. De Doggerland tanulmányozása nem bizonyult könnyűnek, a 2000-es évek elején azért kapott újra figyelmet, mert a fosszilis tüzelőanyagok feltárásához gyűjtöttek 3D-s szeizmikus adatokat a mélyből. Ezek felhasználhatók voltak a hullámok alatti láthatatlan táj részletes topográfiai térképének elkészítéséhez.
A szeizmikus adatok a paleolitikumba vezettek, a képek feltárták az ősi völgyek kontúrjait és körvonalait a 12 ezer éves folyók alatt.
Ez az elsüllyedt földtömeg kiváló menedéket nyújthatott a növények, állatok és az emberek számára az utolsó jégkorszakban, és egyes részein már 16 ezer évvel ezelőtt mérsékelt övi erdők voltak. Jóval azelőtt, hogy ezek a facsoportok újra megjelentek volna Nagy-Britanniában és Északnyugat-Európában a gleccserek kb. 12 ezer évvel ezelőtti visszahúzódását követően. De állatok is éltek Doggerlanden, a nagy füves térségen mammut, barlangi medve, barlangi oroszlán, gyapjas orrszarvú, óriásszarvas futkározott, legelt, vadászott.
A pleisztocén közepéig Nagy-Britannia Európa egy félszigete volt, amelyet a Doveri-szoroson átívelő hatalmas Weald–Artois kötött össze, ez a dél-angliai Weald és az észak-franciaországi Artois régiók között húzódó gyűrődés az alpesi hegységképződés során alakult ki. Körülbelül 12 ezer évvel ezelőtt Doggerlandet északon lagúnák, sós mocsarak, iszapsíkságok és patakok, folyók, mocsarak, tavak tarkították, ez lehetett Európa leggazdagabb vadász- és halászterülete.
Gyászos süllyedés
Ahogy a jég fokozatosan olvadt az utolsó jégkorszak végén, a tengerszint emelkedett, Doggerland lassan víz alá került, és 8500 évvel ezelőtt a tenger elvágta a korábbi Brit-félszigetet az európai szárazföldtől. A Dogger Bank, Doggerland hegyvidéki területe szigetté vált, de csak 7000 évvel ezelőttig, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2026/03/21/jegkorszak-dns-nagy-britannia-europa-doggerland/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!