A tüdőgyulladás kiváltó okai
Az elmúlt években főként a koronavírus szövődményeként fellépő tüdőgyulladásról hallhattunk, ám a betegséget több kórokozó is kiválthatja. A közösségben szerzett tüdőgyulladásokért többségében a Pneumococcus néven ismert baktérium a felelős. (Ez ellen 2014 óta a kisgyermekek már a kötelező oltási rend részeként megkapják a védőoltást.)
Enyhe, nem tipikus tünetekkel járó tüdőgyulladást okozhatnak a Chlamydia pneumoniae és Mycoplasma pneumoniae nevű kórokozók, de a betegség vírusos eredetű is lehet, mely elsősorban a szív és tüdőbetegeket, valamint a kisgyermekeket veszélyezteti. Leggyakoribb formája az influenza fertőzés szövődményeként kialakuló tüdőgyulladás, ezért is javasolt az influenza elleni védőoltás a krónikus betegek részére. Szintén gyakran okoz vírusos eredetű tüdőgyulladást az ősztől tavaszig gyermekközösségekben gyakran terjedő RSV vírus.
Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy a tünetek (láz, köhögés, nehézlégzés) megszűnése után még hosszú heteket vehet igénybe, amíg a röntgenelváltozások is visszahúzódnak. A megfelelő kezelés ellenére is, az esetek néhány százalékában valamilyen maradvány maradhat a tüdőben. Keressük fel soron kívül az orvost, ha a kezelés ellenére a tüneteink néhány napon belül észrevehetően nem javulnak, vagy rosszabbodnak. Akkor is javasolt a kivizsgálás, ha a tüdőgyulladást követő két-három hét elteltével továbbra is gyakori köhögés, nehézlégzés jelentkezik. Ilyen esetben is fontos a mielőbbi kezelés, mert egy esetleg fennálló gyulladást korai stádiumban megkezdett terápiával jó eséllyel lehet maradandó károsodás nélkül megszüntetni.
(Forrás: Tüdőközpont www.tudokozpont.hu)
Forrás:
https://www.origo.hu/tudomany/20230215-kohoges.html
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!