2020. március 28., szombatMa Gedeon napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 354,00 Ft | USD: 322,00 Ft | CHF: 334,00 Ft
2020.03.28. Gedeon Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 354,00 Ft | USD: 322,00 Ft | CHF: 334,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Elég nagy baj lenne, ha fölgyorsulna a Föld forgása

Hirdetés

Elég nagy baj lenne, ha fölgyorsulna a Föld forgása

A katasztrófafilmek mindig valami szuperlátványos világpusztító fenyegetéssel operálnak: gigantikus meteor, több száz méteres szökőár, Himalája méretű vulkánból kitörő végeláthatatlan lávafolyam. A valóságban azonban sokkal nehezebben megfogható, már-már banális dolgok is filmbe illő, brutális következményekkel járhatnak.

Hirdetés

Például valószínűleg kevés embertársunk (megkockáztatható, hogy senki sem) ébred reggelente azzal a kínzó kérdéssel elméjében, hogy vajon mi történne, ha a Föld ki tudja milyen okból hirtelen elkezdene gyorsabban forogni tengelye körül. Szédülnénk? Lerepülnénk róla, mint óvodások az elszabadult körhintáról? Bár gyakorlatilag nullával egyenlő az esély, hogy ez megtörténjen (egy pont megfelelő irányból, megfelelő szögben és sebességgel érkező, kellő méretű aszteroida becsapódása tehetne ilyet esetleg, de ne szaladjunk ennyire előre), az elmetornáztató gondolatkísérlet kedvéért érdemes körbejárni a kérdést.

Mindenek előtt azt kell tisztázni, hogy milyen gyorsan forog Földünk a tengelye körül. Ez azért nem egyszerű kérdés, mert több tényezőt is figyelembe kell venni a megválaszolása során. Azt mindenki tudja (jó esetben), hogy bolygónk nagyjából 24 óra alatt egyet fordul a tengelye körül. Egész pontosan: 23 óra, 56 perc és 4,09053 másodperc alatt. Mivel a Föld kb. gömb alakú (geoid, ugyebár), ez azt jelenti hogy a felszínén egy adott pont sebessége attól függ, hogy hol helyezkedik el a felületen. Leggyorsabban az Egyenlítőn (azaz a forgás tengelyétől legtávolabb) lévő pontok forognak, mivel ugyanannyi idő alatt a legnagyobb utat nekik kell megtenniük. A bolygó két sarkpontja ebben a rendszerben zéró sebességgel forog). Egy egyenlítői országban élő, mondjuk bogotai vagy szingapúri lakos ennek megfelelően 1669 kilométer/óra állandó sebességgel forog, míg mondjuk egy római vagy barcelonai polgár már csak nagyjából 1200 km/órás sebességgel.

64mp fold

Fotó: NASA/NOAA/GSFC/Suomi NPP/VIIRS/Norman Kuring / NASA

Mellékszál, de felvetődhet a kérdés:

miért nem érezzük a forgást, miért nem szédülünk el mindeközben?

A válasz egyszerű: mert velünk együtt forog minden a környezetünkben, így nincs olyan inger, ami a forgás érzetét megjelenítené az agyunk számára. Bizonyos szempontból a felhők mozgása ez alól kivétel, hanyatt fekve az erre érzékenyebbek képesek is kissé elszédülni a lassabban vagy gyorsabban vonuló felhők látványától – attól függetlenül, hogy mozgásuknak nincs közvetlenül köze a Föld forgó mozgásához. Bár nem érezzük, hogy a Földdel együtt forgunk, azonban ha hirtelen megállna a bolygó forgása, azt a fizika törvényszerűségei miatt mindannyian megéreznénk, kábé úgy, mint amikor egy száguldó autóban valaki nyom egy satuféket.

De vissza az eredeti kérdésfeltevéshez!

Mi történne tehát, ha gyorsabban kezdene forogni a Föld? Enyhe gyorsulásnál beletelne kis időbe – akár 1-2 évbe – mire észrevennénk a változást, de már 1-2 km/órás sebességnövekedés is hatással lenne például a tengerek, óceánok vízszintjére. A sarkok felől kis mértékben elmozdulnának a víztömegek az Egyenlítő felé, ezért 5-15 centiméterrel megemelkedne az ottani partvidékeken a tengerszint. Nem vennénk észre, csak közvetve, hogy egyes műholdak működésében zavar állna be. Ilyenek a geostacionárius pályán mozgó műholdak, amik úgymond mindig a Föld egy adott pontja fölött “lebegnek”, azaz pozíciójuk állandó, mivel sebességük a Föld forgási sebességéhez van igazítva. Ez utóbbiból adódóan, ha a Föld forgása gyorsulna, akkor ezek a műholdak elmozdulnának kötött helyzetükből, és ez zavart okozna a tőlük függő rendszerekben, legyenek azok civil, tudományos vagy katonai célúak. Ha az adott műhold rendelkezik pozícióváltoztatáshoz szükséges hajtóművekkel és üzemanyaggal, az üzemzavar csak átmeneti lenne, a helyzetváltoztatásra nem képes, kisebb, olcsóbb geostacionárius műholdak viszont gyakorlatilag mennének a kukába. Mindez azonban távolról sem járna katasztrofális eredménnyel, ahhoz jóval nagyobb sebességnövekedés kellene. Nézzük, mire hogyan hatna a nagyobb mértékben gyorsuló forgás!

Mindennek csökkenne a súlya

Igen az öné is, ami persze nem jelenti azt, hogy hirtelen lefogyna, de mindenképp könnyebbnek érezné magát. Ennek oka, hogy a gyorsabb forgással nagyobb centrifugális erő jár, azaz változatlan gravitációs erő mellett megnövekedett, a forgástengelytől sugárirányban kifelé irányuló tehetetlenségi erő hatna ránk. (Egyébként, mindezzel összefüggésben, a Föld eltérő pontjaihoz köthető eltérő forgási sebesség miatt a Föld sarkvidékein járva pár dekával többet mutat a mérleg, mint az […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2020/03/16/eleg_nagy_baj_lenne_ha_folgyorsulna_a_fold_forgasa/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Jelentősen csökkent a légszennyezettség mértéke Spanyolországban is

Jelentősen csökkent Spanyolország légszennyezettségének mértéke a kijárási korlátozások és a gazdasági tevékenység csökkenése miatt a …