Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Egy korábbi harvardi fizikus, a 66 éves Michael Guillén állt elő a teóriával, hogy a mennyországnak lehet konkrét helye. Hubble–Lemaitre-törvényére hivatkozik, mi szerint a távoli galaxisok a tér tágulásával gyorsabban távolodnak, mint a közeliek, és ezt terjesztette ki a megfigyelhető univerzum szélére. Azt mondja, a keresztény hagyomány mennyországa lehet az a hely, ami nagyjából 439 billió kilométerre fekszik tőlünk, a kozmikus horizonton túl. Csillagászok tömkelege azonban egyből a kardjába dőlt, szószólójuk, Alex Gianninas, a Connecticuti Főiskola csillagászati docense hevesen tiltakozik a kozmológia és a vallás összekeverése ellen.
A kozmikus horizont nem egy fizikai hely, hanem egy véges határ, amelyen túl nem látunk és nem tudunk kapcsolatot sem létesíteni vele.
Ez a határ nem azért létezik, mert az univerzum ott véget ér, hanem azért, mert a fénynek időbe telik, amíg eljut oda, és az univerzumnak véges a kora. A világegyetem körülbelül 13,8 milliárd éves, és a fény nagyjából 300 000 kilométer/másodperc sebességgel mozog – ami azt jelenti, hogy csak azokat a régiókat figyelhetjük meg, amelyek fénye el tudta érni a Földet. Egyes területek egyszerűen túl messze vannak: a fényük még nem érkezett meg – vagy soha nem is fog.
Űrbeli metrómegálló
Gianninas úgy érvel, a világegyetem történetének nagyon korai szakaszában egy rövid, kozmikus inflációként ismert fázisban az ősrobbanás utáni pillanatokban a tér olyan gyorsan tágult, hogy bizonyos helyek végleg kiszorultak a kapcsolatokból. Ebben a fázisban kialakultak a szabályok arra vonatkozóan, hogy viselkedik a tér és az anyag kozmikus léptékben: míg az anyagot a fénysebesség köti össze, maga a tér gyorsabban túlnyúlhat ennél a határnál, folyamatosan távolabb sodorva a már amúgy is független régiókat.
Guillén viszont a kozmológiai határt a fizikai univerzum természetes megállójaként kezeli, egyfajta Örs vezér térnek, ami után kezdődhet egy isteni birodalom. De Gianninas az ellenkezőjét állítja: ez a tér szinte biztosan folytatódik azon túl is bolygókkal, csillagokkal és galaxisokkal, annak viszont nincs semmi tudományos alapja, hogy ez Isten, istenek birodalma vagy az Olümposz-hegy csúcsa.
Guillén állítása azonban nem a semmiből pattant ki, tavaly Niayesh Afshordi asztrofizikus is azzal foglakozott, vajon az ősrobbanás bizonyíthatja-e Isten létezését. A szkeptikus Gianninas szerint ezeknek az ötleteknek a terjedése ma erősebb, mint korábban bármikor, úgy érezhetjük, a vallás és a tudomány kezd összefonódni, de inkább arról van szó, hogy
A közösségi média és az azonnali publikálás miatt valaki, aki valaha egy vitatott metafizikai hiedelmet megtarthatott magának, most széles körben megoszthatja azt – és gyorsan megerősítést kaphat bárkitől, aki hasonlóan gondolkozik.
A fizika régóta vizsgál azonnal nem tesztelhető területeket és hipotéziseket állít fel. Einstein 1915-ben publikálta az általános relativitáselméletről szóló tanulmányát, de a kísérleti megerősítés csak évekkel később érkezett meg, amikor Arthur Eddington megfigyelt egy gravitációs lencsét az 1919-es napfogyatkozás során. A fizika természete, hogy mélyebbre hatol a valóság struktúrájába és egyes feltételezései megelőzik az ellenőrzést.
Fals elképzelés
A Popular […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2026/03/07/mennyorszag-fizika-osrobbanas-teremtes-biblia-tudomany/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!