2022. január 19., szerdaMa Sára napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 313,00 Ft | CHF: 342,00 Ft
2022.01.19. Sára Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 313,00 Ft | CHF: 342,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Egy festői francia városban született meg a vandalizmus

Hirdetés

Egy festői francia városban született meg a vandalizmus

Saint-Denis közvetlenül Párizs északi határa mentén fekvő, több mint 120 ezer lakosú kisváros, 9 és fél kilométerre a francia főváros központjától. Valaha nevezetesebb látványosságnak számított magánál Párizsnál is: Európa legtekintélyesebb uralkodói közül igen sokan ellátogattak ide, hogy megtekintsék katedrálisának ereklyéit. Az újkor századai során olyan hírességek lépték át a katedrális kapuját, mint V. Károly német-római császár (1540), IV. Ulászló lengyel király (1645), a leendő II. Károly angol király (1646), II. József császár (1776) és III. Gusztáv svéd király (1784). A kisváros ugyanis a francia keresztény királyság több mint ezeréves emlékhelye volt.

Saint-Denis bazilika

Saint-Denis bazilika

Fotó: Gerd Scheewel / Getty Images Hungary

A névadók

A városnév Szent Dénes emlékét őrzi, akit a Meroving-dinasztia (Kr. u. 5—8. sz.) óta a francia királyok, a királyság és a korona fő patrónusának, vagyis védőszentjének tekintettek. Különös szent ő, alakjában három személyt olvasztottak össze a középkori legendaírók: Athén I. századi püspökét, Dionüsziosz Areopagitát, Korinthosz Dénes nevű, III. századi püspökét és Párizs III. századi püspökét, akit Decius császár idején fejeztek le. Hilduin apát 835 táján írt Vita sancti Dionysii (Szent Dionüsziosz élete) című művében megpróbált rendet teremteni a hagyományok között. Azt állította, hogy a Szent Pál által megtérített Dionüsziosz Areopagita előbb Athén püspöke volt, majd az I. században Kelemen pápa őt küldte Galliába, ahol Párizs püspöke lett, és Sissinus elöljáró kivégeztette. Egyesek szerint a Mons Martyriumon (Mártírok hegyén) végezték ki, melynek neve Montmartre-ra rövidült, mások szerint a róla elnevezett Saint-Denis területén, ahol eltemették. A legenda megoldja az ellentmondást: eszerint

Hirdetés

AZ ELŐBBI HELYRŐL, AHOL KIVÉGEZTÉK, LEVÁGOTT FEJÉT A KEZÉBEN TARTVA VONULT EL AZ UTÓBBIRA, ISTEN DICSŐSÉGÉRŐL ÉNEKELVE.

E hagyomány valószínűleg arra utal, hogy földi maradványait 627 táján átszállították Saint-Denis-be, s a legendával azt akarták megerősíteni, hogy a szent maga is itt kívánt eltemetkezni. Szent Dénest általában úgy ábrázolták, hogy a kezében tartja levágott fejét. Ezen évszázadokig senki sem ütközött meg különösebben, a nagy francia forradalom tömeges kivégzései után azonban minden bizonnyal sokakban ébresztett szomorú emlékeket, hogy éppen egy lefejezett szent volt a francia királyok fő patrónusa.

Nagy események egy kisvárosban

Aligha lehet eltúlozni Saint-Denis történelmi és kulturális jelentőségét. Itt szentelte királlyá 754-ben II. István pápa Kis Pippint, Nagy Károly apját. A városka bencés apátságában helyezték el, s innen szállították át rendszeresen Reimsbe a királyok felszentelésének kellékeit. Itt őrizték Nagy Károly és Szent Lajos koronáját, valamint az oriflamme-ot, a vörös selyemből készült, arany csillagokkal díszített lobogót, amelyet a középkori francia királyok minden fontosabb ütközetbe magukkal vittek. Itt épült meg a XII—XIII. század folyamán az első nagy, gótikus bazilika. Jeanne d’Arc, az Orléans-i Szűz itt szenteltette fel fegyvereit 1429 augusztusában. Itt koronázták meg I. Ferenc király két feleségét, majd Medici Katalint és Medici Máriát. A XVI. századi vallásháborúk kezdetén a Saint-Denis előtt vívott csatában sebesült meg halálosan Anne de Montmorency connétable (katonai főparancsnok), a francia reneszánsz egyik leghatalmasabb főura, I. Ferenc és II. Henrik királyok barátja. A vallásháborúk végén itt tért át IV. Henrik ünnepélyesen a katolikus hitre 1593. július 25-én, az ifjú XIV. Lajos pedig 1652 júliusában innen indult Párizs ostromára. A Saint-Denis-ben élő karmelita apácák közé lépett be 1770-ben XV. Lajos lánya, Lujza hercegnő. Harmincnégy varázslatos gyógyulást tulajdonítottak neki, amikor boldoggá avatásra terjesztették elő.

A királyok nekropolisza

Saint-Denis nem csak a francia történelem híres fordulatainak színhelye volt, hanem a régi királyság temetkezési szentélye is. Ötvenkét király, harminckét királyné, hatvanhárom királyi herceg és hercegnő, valamint tíz egyéb híresség koporsóit helyezték el az évszázadok során az apátsági bazilikában. A Meroving-házból származó Dagobert volt az első király, akit 639-ben itt temettek el. Utódai közül pedig – hogy csak a leghíresebbek nevét idézzük fel – itt nyugodott Szent Lajos, Bretagne-i Anna, XII. Lajos, I. Ferenc, II. Henrik, IV. Henrik, Valois Margit, Medici Katalin, Henrietta Mária angol királyné, Orléans-i Henrietta angol hercegnő, Turenne marsall, XIII. Lajos, Ausztriai Anna, XIV. Lajos és teljes rokonsága, Orléans-i Fülöp régens valamint XV. Lajos a fiával és leányaival. A régi rend idején az utolsó temetésre 1789. június 4-én került sor, amikor XVI. Lajos és Mária Antónia elsőszülött fiának, a tuberkulózisban elhunyt, hét éves Lajos József Xavér Ferencnek a földi maradványait helyezték el a bazilikában.

Dagobert sírja Saint-Denis-ben

Dagobert sírja […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2021/11/15/saint-denis-emlekhely-ereklye-franciaorszag-forradalom-vandalizmus/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Be lehet-e zárni a pokol kapuját?

Be lehet-e zárni a pokol kapuját?

Az eddigi próbálkozások ugyanis kudarcot vallottak, az alvilági hely pedig mindmáig zavartalanul üzemel. Most azonban az …