Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ha egy gyerek bántalmazás szemtanúja az otthonában, az megrendíti biztonságérzetét, rettegéssel tölti el, és számos testi tünetet okoz. Unoka Zsolt pszichiáter, egyetemi tanár szerint a bántalmazott vagy bántalmazó otthonban élő gyermek állandó készültségben van, szorong, megemelkedik a stresszhormonszintje, aminek immunológiai következményei is lehetnek: könnyebben megbetegszik, gyulladásos tünetek léphetnek fel nála.
Nehezen alszik el, felriad, fáradékony, dekoncentrált lesz, az iskolában nem tud teljesíteni. Esetleg ő maga is agresszívvá válik, mert a gyerekek az indulatkezelést a felnőttektől sajátítják el: ha pedig az a modell, hogy heves érzelmek esetén meg lehet támadni valakit, akkor az megjelenhet már az ovis vagy kisiskolás magatartásában is.
Ne a személyét, a tettét bíráld
A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatóhelyettese szerint az önbecsülést legalább ilyen súlyosan befolyásolja az érzelmi bántalmazás, amikor a szülő (vagy más) szidalmazza, fenyegeti, gúnyolja, hibáztatja a gyereket.
Szülőként gondoljunk bele, hányszor bántottak bennünket saját gyermekkorunkban, mi az, ami nagyon fájt, és ez máig hogyan hat az önbecsülésünkre, önérzetünkre.
Mennyiben befolyásolja azt, hogyan érezzük magunkat mások jelenlétében, társaságban; mennyire vagyunk büszkék magunkra, mennyire bátran vágunk bele dolgokba?
És ha rájövünk, hogy bizony sok minden rosszul esett, akkor mielőtt mondanánk valami bántót a gyerekünknek, vegyünk pár mély levegőt, és vagy ne szólaljunk meg, amíg le nem nyugodtunk, vagy ne a gyerek személyét minősítsük. „Nagyon dühös vagyok, mert leverted ezt a poharat”. Más, ha a cselekedetéről kap információt, mintha az egész személyét minősítjük. „A cselekedetén tud változtatni, a személyiségén nem.”
A verbális és érzelmi abúzus számos formában jelentkezhet, gyakran átfedésben egymással, és mindkettő célja a hatalom vagy kontroll gyakorlása az áldozat felett.
Miért marad a bántalmazott nő?
Unoka Zsolt szerint evolúciósan nézve a kötődés mindenekfelett áll, részben ez az oka, hogy számos nő benne marad a bántalmazó kapcsolatokban. „Az ősemberektől kezdve nem az volt ígérve, hogy jó lesz a kötődés, hanem hogy mindenáron kötődni kell. Ha kikerülök a család védelme alól, prédává válok, ha kikerülök a törzsemből, nemcsak emberek, hanem vadállatok zsákmányává is válok, nem jutok hozzá erőforrásokhoz.”
A szakember szerint azonban a mai komplex társadalmunkban ez már egy rosszul működő evolúciós mechanizmusnak számít, mert az ember akkor is túlél, ha elhagyja a másikat, és elválik.
Unoka Zsolt beszélt a bántalmazás ciklikusságáról is (bánt-megbán-virágot hoz-átmeneti nyugalom-újra bánt), és elmondja, ez tanulási mechanizmus: a kiszámíthatatlanul érkező jutalom fokozza a bántalmazótól való függőséget és nehezíti az elszakadást. A nők esetében a társadalmi struktúrák (család, barátok, intézményrendszer) sem támogatják, hogy megfelelő időben ki tudjonak lépni a bántalmazó kapcsolatból.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/heavy-mental/2026/02/16/unoka-zsolt-pszichiater-bantalmazas-gyerekek/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!