Az Isten városát a favelából származó Paulo Lins azonos című könyve ihlette, és nyomornegyedekben lakó amatőr színészek adták elő, amitől erősen dokumentum jellegű a mű és sok néző azt hitte, minden favela olyan, mint a filmben bemutatott. De az igazság az, a város déli zónájának, az elegáns kerületekhez közeli nyomornegyedei (Copacabana, Ipanema, Botafogo) lényegesen kulturáltabbak és biztonságosabbak, mint az igazi „Isten városa”, ami nyugatra található és még mindig a város egyik legveszélyesebbnek számító területe.
Kis favela történet
A legkorábbi favelákat az 1800-as évek végén katonák létesítették – lázadások leverésére vezényelték ki őket Rióba –, és felszabadított rabszolgák leszármazottai, akik saját maguk építették fel lakjaikat kezdetleges anyagokból, minden segítség nélkül. A favela nevet a katonák adták a telepeknek egy helyi szúrós növény után, ami szenvedéseikre (nem kaptak zsoldot, magukra hagyta őket az állam) emlékeztette őket. A modernebb favelákat a hetvenes években népesítették be, amikor elindult a nagyvárosokba, különösen Rióba történő migráció a munkalehetőségek, a jobb élet miatt. De sokan nem jártak szerencsével, és a favelákba szorultak, ahol gyakran nem volt és ma sincs csatornázás, vízellátás, vagy áram sem.
A gyerekek sorsa a legaggasztóbb, sok lány még kiskorúként válik anyává, sok fiú pedig a drogkartellek karmai között végzi. A drogkereskedelemet szinte lehetetlen felszámolni a nyomornegyedeken belül, mert a korrupció át- meg átszövi a hatósági munkát is. És a drogkartelekkel nem érdemes kikezdeni, ezért terjedt el a mondás:
Film előtt, film után
Bianca Freire-Medeiros, a São Paulo-i Egyetem szociológusa a turizmus fejlődését tanulmányozza, szerinte érezhető a film előtti és utáni állapotok különbsége, de nem a filmmel kezdődött a favela turizmus: Paulo César már a hetvenes években szervezett turistasétákat Rocinhában, Rio és Dél–Amerika legnagyobb favelájában. Amikor az Egyesült Nemzetek Szervezetének csúcstalálkozójára kerül sor Rióban 1992–ben, a brazil hatóságok bevetik a hadsereget, hogy a külföldiek ne keveredjenek a nyomornegyedek közelébe. A manőver azonban éppen ellenkező hatást vált ki, és a tiltás kíváncsiságot szül.

Freire-Medeiros emlékei szerint kezdetben zömében építészek, újságírók látogatták a favelákat, de a film bemutatása tömeglátványosságokká tette őket. Az Isten városa más műveknek is utat nyitott: 2008-ban Berlinben Arany Medvével díjazták az Elit halálosztók című, szintén itt játszódó filmet, a legnagyobb kortárs brazil sztár, Anitta […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2023/03/22/brazilia-favela-isten-varosa-turizmus/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!