Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A mikroműanyagok elsősorban a szennyvízzel és a felszíni lefolyással kerülnek a csapvízbe, ezeket a hagyományos víztisztító telepek rendszerei nem tudják kiszűrni. A fejlettebbek ugyan képesek erre, de a szegényebb országokban nincsenek ilyenek, így a hagyományos forraláshoz folyamodnak,
ami nem is rossz megoldás, kérdés, miben és hányszor.
A hagyományos szennyvíztisztítási módszerek jó hatásfokkal távolítják el a mikroműanyagokat, de a visszamaradó mennyiségük még így is jelentős. Egy 2019-es hazai vizsgálat szerint a szennyvíztelepre befolyó szennyvíz átlagosan 1794 darab részecskét tartalmaz literenként. Tisztítás után a víz literében 221 darab műanyagrészecskét mutattak ki, vagyis a mikroműanyagok mintegy 88 százalékát tudták eltávolítani.
Amikor vizet forralunk
Egy nagyobb szennyvíztelep napi mikroműanyag-kibocsátása elérheti a 4000 milliárd darabot. Amit kiszűrnek, a szennyvíziszapba kerül, ennek egy kilogrammjában az imént említett hazai kutatás során átlagosan 7320 darab részecskét találtak.
A vízvezetékrendszerből is bekerülnek mikroműanyagok a csapvízbe, a vízvezetékrendszerekben használt KPE-csőből, és a tömítéshez használt zsinórból, de az itthoni csapvíz nem annyira szennyezett, mert a közműves ivóvízellátás 94 százaléka felszín alatti vízbázisból származik, ez pedig jóval kevésbé kitett a szennyeződésnek, mint a felszíni vizek.
Ha mégis csökkentenénk a kockázatot, beszerezhetünk víztisztító készüléket. Léteznek egyszerűbbek, ezek 5000 nanométeres méretig képesek kiszűrni a műanyagot a csapvízből, de vásárolhatók hatékonyabbak is, amik már a 20 nanométeres szennyeződéseket is el tudják távolítani. A legjobbak pedig a ma ismert legkisebb műanyagrészecskéknél 100-szor kisebbeket is képesek kiszűrni, ezek az ozmózisos rendszerek.
Amikor vizet forralunk, a magas hőmérséklet a kalcium-karbonát kicsapódását okozza, ebből lesz a szilárd, krétaszerű kéreg, amit vízkőnek neveznek. Ahogy ezek az ásványi kristályok létrejönnek, természetes módon elkülönítik a vízben az apró, lebegő műanyag részecskéket is. A forralással tehát csökkenthető a víz mikroplasztik mennyisége: egyszerűen felforraljuk a vizet, lehűtjük, állni hagyjuk, míg a gőz el nem illan, és ha még biztosabbra akarunk menni, le is szűrjük egy hagyományos kávéfilteren vagy teaszűrőn keresztül. Ez nagyrészt eltávolítja a megmaradt műanyagot és a vízkövet.
Az ásványi anyagokban gazdag kemény vízből a forralás akár 90 százalékban is képes kiszűrni a szabadon úszó műanyagokat. Lágy víznél kevesebb ásványi anyag van, a forralás és szűrés a mikroműanyagok 25 százalékát választja ki.
Szóval forralással meg is oldhatjuk a vízben lévő mikroműanyagok kérdését? Most kiderült, hogy nem, mert ha a forralást vízforralóban végezzük, ami ráadásul új is, még rosszabb lesz a helyzet.
Nanoveszély a vízforralókból
Nyolc polipropilén vízforraló vizének kémiai elemzéséből kiderült, hogy az új forraló első üzembe helyezése során az egyik vízforraló belső felületéről milliliterenként csaknem 12 millió műanyag nanorészecske szabadulhat fel. Ez körülbelül 3 milliárd részecskét jelent egy csésze teában, és akkor még a teafiltert bele sem tettük (amiből korábban szintén kimutatták a mikroműanyagokat), ez csak a felforralt víz.
A vízforralók nano- és mikroműanyag részecskéi jelentős koncentrációban jelen lehetnek a vízben – ha nem forraljuk fel eleget. Az ausztrál tanulmányban két különböző vízforraló és eltérő típusú vizekkel kísérleteztek, egymást követő forralások után mérték a mikroműanyagok mennyiségét. Bebizonyosodott, hogy a koncentrációjuk hatékony csökkentéséhez egyrészt fontos a kemény víz, amiben jobban elkülönülnek kicsapódáskor a mikroműanyagok, másrészt ismételni kell a forralást. Tíz forralás után jelentősen csökkent a mikroműanyagok mennyisége, az ötvenedik forralás után már nagyon alacsonyra apadt, de még mindig kimutatható volt.
A 150. forraláskor még mindig 820 ezer nanorészecskét mértek milliliterenként, ami körülbelül 205 millió részecskét jelent egy standard csészében.
Vagyis az új taktika az lehet, hogy felforraljuk a (kemény) vizet egymás után többször, és csak ezután állunk neki a teakészítésnek.
Néhány gyártó ezt javasolja az új vízforralókhoz mellékelt használati utasításban, de a legtöbben maximum egyszer öblítik ki a vízforralót az első használat előtt, ami nem ugyanaz, mintha vizet is forralnának benne. A kutatások szerint az első forralások mellőzésével bél- […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2026/05/20/mikromuanyag-viz-egeszseg-vizforralo/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!