Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 1968-ban Hollandia egyik legambiciózusabb mérnöki vállalkozása zajlott: lecsapoltak egy tengeröblöt, hogy két új városnak – Lelystadnak és Almerének – adjanak helyet. A beruházás végére azonban maradt egy hatalmas, mocsaras terület, amelyet eredetileg ipari övezetnek szántak. A természetnek azonban mást „tervei” voltak.
A gyorsan kialakuló, nádasokkal és sekély vizekkel tarkított tájon szinte azonnal megjelentek a vadludak. Néhány év leforgása alatt évi 60 ezer példányra duzzadt a télire érkező állomány, Európa egyik legnagyobb lúdgyülekezőjévé téve a mocsarat. 1983-ra az Oostvaardersplassen 56 négyzetkilométerét védetté nyilvánították.
Majd a természet elrendezi
A ’80-as években azonban változni kezdett a táj. Ligeterdők és cserjések terjeszkedtek, veszélybe sodorva a nyílt, vizes élőhelyekhez kötődő madárfajokat. Frans Vera ökológus radikális ötlettel állt elő: nem visszavágni, nem „karbantartani” kell a növényzetet, hanem visszaadni a szerepet a nagytestű növényevőknek, amelyeket őshonos elődjeik modern leszármazottaiként telepítenének vissza.
Így érkeztek az 1980-as és ’90-es években Heck-marhák (az őstulok újratenyésztett formája), konik lovak és gímszarvasok. A cél az volt, hogy visszaállítsák az egykor mozaikos európai táj természetes dinamizmusát.
A kísérlet lényege egyszerű volt: nincs etetés, nincs beavatkozás, nincs ragadozó – a természet „dönti el”, minek van helye és minek nincs.
A rendszer kezdetben működött. A nagytestű növényevők legelésükkel visszaszorították a fák és cserjék terjedését, a gyepek és vízfelületek fenn tudtak maradni. Az Oostvaardersplassen „új vadonként”, új „Serengetiként” került be a nemzetközi hírekbe. Példaként szolgált számos országban Nagy-Britanniától Spanyolországig, dokumentumfilm készült róla, és a természetvédelem egyik legizgalmasabb próbaterepévé vált.
Excursie in de Oostvaardersplassen.
Ook wel “ramptoerisme” genoemd.
Dezelfde trekker die ‘s winters de kadavers opschept.
De grijper zit nog voorop. pic.twitter.com/3mC6BUGnqL— Merlot Vine ????️???????? (@MerlotVine) September 3, 2018
Túlszaporodtak az állatok
Az évtizedekig szabályozatlanul gyarapodó állatállomány azonban túl soknak bizonyult. 2005 és 2015 között az eltartóképesség határát átlépve a több ezer gímszarvas, ló és marha mondhatni lerágta a növényzetet. A cserjések és facsoportok eltűntek, a talaj lepusztult, a madarak száma drasztikusan visszaesett, összesen 22 ritka faj […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!