2025. március 22., szombatMa Beáta napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 399,00 Ft | USD: 368,00 Ft | CHF: 417,00 Ft
2025.03.22. Beáta Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 399,00 Ft | USD: 368,00 Ft | CHF: 417,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Donald Trump kiakasztotta a tudósokat, csúsztatott az atomot illetően

Hirdetés

Donald Trump kiakasztotta a tudósokat, csúsztatott az atomot illetően

Trump tévedett, de az atomok kérdése nem is olyan egyszerű. Persze elsőként mindenképp az új-zélandi Sir Ernest Rutherfordról kell megemlékeznünk, aki 1919-ben a Manchesteri Victoria Egyetemen végzett kísérletek során bebizonyította, hogy az atomok széthasadnak. De nem ilyen egyszerű a történet, ahogy Dr. Harry Cliff részecskefizikus rámutat, még az „atom hasítása” kifejezés is problémás.

Az atomok minden anyag építőkövei, egy mag és számos keringő elektron alkotja őket. A létező legapróbb részecskék közé tartoznak, nevük az ógörög oszthatatlan szóból származik. 1803-ban John Dalton atomelmélete emelte be őket a tudományos világba, Dalton azt gondolta egyébként anno, hogy kisebb részecskékre nem bonthatók.

Majdnem 100 évre rá Joseph John Thomson, a Cambridge-i Egyetemen dolgozó kutató felfedezte az elektront, és ezzel bizonyítást nyert, hogy az atomnak vannak kisebb alkotóelemei.

Hirdetés

Manchester, a nagy hasító város

Rutherford később egy sor felfedezést tett az atomok természetéről, Hans Geigerrel és Ernest Marsdennel együttműködve bemutatta az atom bolygómodelljét 1911-ben, ami azért volt nagyszerű, mert ekkor kiderült, hogy az atomok egy pozitív töltésű magból állnak, ami körül az elektronok bolygókként keringenek. Pár évvel később Manchesterben olyan kísérleteket végzett munkatársaival, amik már nevezhetők atomhasításnak.

A tudósok akkor megtalálták a protont, ami minden atom építőköve.

Rutherford megmutatta, hogy lehet kivitelezni a nukleáris reakciót, és erre korábban nem volt precedens. Az utókor sokszor úgy kommentálja Rutherford kísérletét, hogy ez nem is hasadás, hasítás volt inkább: egy elem egy másikká változott. 1932-ben John Cockcroft és Ernest Walton építették meg a világ egyik első részecskegyorsítóját, ami szó szerint kettéhasította az atomot: lítium és bór atommagot hasított protonbombázással. De az atomenergiához és az atombomba elkészítéséhez nem az atom kettéhasítása vezetett.

A Nagy Hadronütköztető a svájci Geneve-ben 2007. január 25-én

A Nagy Hadronütköztető a svájci Geneve-ben 2007. január 25-én

Fotó: Lionel FLUSIN / Getty Images Hungary

Nemzetközi team magyarokkal is

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/2025/02/07/atom-hasitas-manhattan-terv/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Sirályok vérét itta a tengeren sodródó világrekorder hajótörött

Három hónapig hánykolódott az óceánon egy perui halász, akire most március 11-én talált rá egy …