2021. október 21., csütörtökMa Orsolya napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 362,00 Ft | USD: 312,00 Ft | CHF: 337,00 Ft
2021.10.21. Orsolya Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 362,00 Ft | USD: 312,00 Ft | CHF: 337,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Botrányok a Nobel-díjak körül

Hirdetés

Botrányok a Nobel-díjak körül

Az elmúlt napokban ítélték oda a 2021-es Nobel-díjakat, amelyeket decemberben adnak át a nyerteseknek, méghozzá úgy, ahogy tavaly: a koronavírus-járvány miatt mindenki saját országában veszi át a kitüntetést. A díj a létező legmagasabb rangú elismerés, amit egy tudós, író, költő, vagy bármely nagy hatást kiváltó ember kaphat a Földön, ezért nagy gondossággal választja ki a Svéd Tudományos Akadémia, valamint a norvég parlament (Nobel-békedíj) Nobel-bizottsága a kiérdemesültek személyét.

GettyImages-1235689834

Fotó: Steffen Trumpf / picture alliance / Getty Images Hungary

Akkurátus vizsgálódás ide, alapos mérlegelés oda, mégis számos mellényúlás, meredek eset, botrány tarkítja a 120 éves díj történetét.

Hirdetés

Fekete öves diktátorok is indultak

Hogy csak a legmorbidabbat említsük: Adolf Hitler Nobel-békedíjra jelölését 1939-ben. Alfred Nobel végrendeletében leszögezte, hogy a Nobel-békedíjat az kaphatja meg,

aki a „legnagyobb szolgálatot teszi az emberiségnek”.

Ugyan a Führer jelölésekor éppen még nem rohanta le Lengyelországot, és hivatalosan csak pár hónappal később tört ki a II. Világháború, a „béke földi hercege” (ahogy a hivatalos jelölőlevél nevezte a kancellárt) mögött már dolgos évek sorakoztak: megszállta Ausztriát (1938), faji megkülönböztető törvényeket léptetett életbe (nürnbergi törvények), levezényelt néhány politikai gyilkosság-sorozatot és zsidóellenes pogromot (hosszú kések éjszakája, kristályéjszaka).

Valójában a jelölés a svéd parlament egyik képviselőjétől eredt és egy ironikus tiltakozás akart lenni Hitler ellen. 

Ilyen bizarr malőr pedig könnyen megtörténhetett, és megtörténhet ma is.

Béke-Nobelre ugyanis bármelyik ország parlamenti képviselője tehet javaslatot, de jelölhet a föld összes szociológia, filozófia, jogprofesszora is. A személyek kiléte azonban titkos, csak ötven év elteltével hozzák nyilvánosságra.

Hitler esete azonban hamar napvilágra került, és rögtön óriási botrányt dagasztott.

Nem korbácsolt viszont apró széllökést sem Sztálin dupla Béke-Nobel jelölése 1945-ben, és 1948-ban. Hiába jelentkezett be a világháború győzteseként a nívós elismerésre, egyszer sem nyerte el azt. Hitler sem járt szerencsével, aki már csak azért sem volt esélyes, mert ő maga tiltotta meg a németeknek 1935-ben, hogy elfogadják a kitüntetést, méghozzá azért, mert nem tetszett neki, hogy Carl von Ossietzky német pacifista újságíró Nobel-Békedíjat kapott.

Hasonlóan botrányos volt az indiai Mahatma Gandhi esete is, akit nem kevesebbszer, mint ötször jelöltek Béke-Nobel díjra. Ha valaki méltó az elismerésre, akkor az erőszakmentes küzdelem világtörténelem-alakító függetlenségi vezetője egyértelműen az volt.

De ő sem nyert soha.

Nem úgy, mint Knut Hamson norvég író, aki 1920-ban lett irodalmi Nobel-díjas. Nem írói kvalitásai okoztak felzúdulást, világirodalmi jelentőségű műveinek színvonalát és jelentőségét csak kevesen vitatják. Máig őt tekintik a legnagyobb norvég szerzőnek, huszonkét regényét fordították le magyarra. Ellentmondásos megítélése fékezhetetlen náci-szimpátiája okozta.

<img id="kep_szerkfoto_image_40237455" src="https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/4023/40237/402374/40237455_488df1cb4137e114e2ea2ff0a2957924_wm.jpg" alt="Mahatma Gandhi, […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2021/10/13/botranyok-a-nobel-dijak-korul/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Tényleg hangot ad ki a sarki fény?

Tényleg hangot ad ki a sarki fény?

Ha az északi népi mondákat és dalokat nem vesszük figyelembe, akkor is több mint egy évszázada …