Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A NASA űrhajósai a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) egy nagyon furcsán viselkedő anyagot növesztettek. Mikroszkóp alatt vizsgálva inkább egy apró szoborra hasonlít, és nem egy biológiai úton kialakult ásványra. A piramisszerű szerkezet lépcsőzetes rétegekben tekeredik össze, és túl rendezettnek tűnik ahhoz, hogy természetes legyen. A tudósok szerint ez a különös forma a gravitáció hiányának köszönhető.
A Nemzetközi Űrállomás az emberiség legfontosabb anyagtudományi laboratóriuma, amely a mikrogravitációt és a világűr egyéb szélsőséges körülményeit (extrém hőmérséklet, vákuum, UV-sugárzás) használja fel új anyagok fejlesztésére és a meglévők tesztelésére. A Materials International Space Station Experiment (MISSE) a legismertebb kísérletsorozat, amiben mintákat (fóliákat, szöveteket) helyeznek el az űrállomás külsején és azt vizsgálják, a nap és a vákuum hogy bontja le és színezi el a bevonatokat. Az alacsony Föld körüli pályán jelen lévő oxigén rendkívül reaktív, és súlyosan erodálja a műanyagokat.
A tesztek alapján fejlesztették ki a Space X Dragon kapszula fehér hővédő bevonatát és az új űrruhák anyagait.
A gravitáció hiánya persze teljesen megváltoztatja az anyagok viselkedését, azt, hogy olvadnak, kristályosodnak. A Földön az eltérő sűrűségű anyagok leülepednek vagy buborékokat képeznek, az ISS-en viszont a felületi feszültség dominál, így sokkal tisztább ötvözeteket, félvezető kristályokat és hibátlan optikai szálakat lehet előállítani. Az ISS-en tesztelt, űrben is tartós epoxigyanták lehetővé teszik a könnyebb és biztonságosabb folyékony-hidrogén tartályok gyártását a Mars-utazásokhoz.
A minigravitáció érdekességei
A NASA űrhajósa, Don Pettit július 18-án osztott meg egy képet és videót is, amiket az ISS-en rögzítettek: kálium-klorid kristályok növekednek mikrogravitációban, vagyis a Föld körüli pályán tapasztalható, szinte súlytalan környezetben. Ebben nem teljesen nulla a gravitáció, csak körülbelül egymilliószor gyengébb a vonzás, mint a Földön. Anne Wilson, a Butler Egyetem kémia és biokémia professzora azt mondta, a gravitáció vonzásának csökkenése komoly változásokat okoz a mi szervezetünkben is, és teljesen megváltoztatja az anyagok, például folyadékok és kristályok viselkedését.
Más erők és hatások lesznek a dominánsak a gravitációs erő helyett. Például a molekuláris vonzás és a polaritás veszi át az uralmat.
Ezért a kálium-klorid, egy közönséges só, amelyet nátriumhelyettesítőként használnak az élelmiszerekben, úgy kristályosodik ki, ahogy itt a Földön képtelenség lenne reprodukálni. Mert az itteni körülmények között a kristályok mindig leülepednek a tartályok alján, elnehezülnek, de a mikrogravitációban teljesen máshogy viselkednek.
A kálium-klorid például természetes úton, a Földön kocka alakú kristályokat alkot, mikrogravitációban azonban ezek a kristályok főként a széleikből és sarkaikból nőnek, a közepük üregessé válik, és létrejön a piramisszerű szerkezet. A tudósok szerint ez nem csak a kálium-kloridra jellemző, a közönséges étkezési só ugyanígy képződik.
Ahogy a növekedés során új sarkok jelennek meg, a sókristály teljesen megváltoztathatja az irányát, létrehozva a meglepő mintázatot.
A gravitáció nélkül termesztett anyagok gyakran kevesebb hibával képződnek, ideális szerkezetet alkotnak, ami segíthet a félvezetők és más matériák gyártási folyamatainak finomításában a Földön.
Az ISS űrhajósai idejük jelentős részét olyan tudományos kísérletek elvégzésével töltik, amelyek a Földön szinte lehetetlenek lennének. Nemrégiben az űrállomás újonnan korszerűsített Hideg Atom Laboratóriumát használták az anyag egy nehezen […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2026/07/24/nasa-iss-anyag-gravitacio-asvany/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!