2026. november 16., hétfőMa Ödön napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 364,00 Ft | USD: 331,00 Ft | CHF: 394,00 Ft
2026.11.16. Ödön Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 364,00 Ft | USD: 331,00 Ft | CHF: 394,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Bejelentették a 2026-os orvosi Nobel-díj nyerteseit, fénnyel irányítják az idegsejteket

Bejelentették a 2026-os orvosi Nobel-díj nyerteseit, fénnyel irányítják az idegsejteket

Hétfő délelőtt a Karolinska Intézet egy élő közvetítés keretében jelentette be, hogy a 2026-os fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat megosztva az amerikai Karl Deisserothnak (Stanford Egyetem / Howard Hughes Medical Institute), valamint a német Peter Hegemann-nak (berlini Humboldt Egyetem) és Georg Nagelnek (Würzburgi Egyetem) ítéli oda. A szakemberek a fényvezérelt ioncsatornák felfedezéséért és az optogenetika nevű forradalmi eljárás kidolgozásáért részesültek a legrangosabb tudományos elismerésben.

A módszer lehetővé teszi, hogy a kutatók fénysugarak segítségével, millimásodperces pontossággal kapcsoljanak be és ki egyedi idegsejteket az élő agyban, alapjaiban alakítva át a memóriáról, az érzelmekről és a neurológiai betegségekről alkotott képünket.

Egysejtű algákból született az agykutatás új korszaka

Az agy működésének, az érzelmek, a viselkedés és az élettani folyamatok idegrendszeri szabályozásának feltárása hosszú évtizedeken át az orvostudomány egyik legnehezebb feladványa volt. Bár a 20. század során a tudósok képesek voltak durva térképeket rajzolni arról, hogy mely agyterületek milyen funkciókhoz köthetők, az elektródás ingerlés vagy a kémiai beavatkozások túlságosan pontatlanok voltak: egyszerre több ezer különböző sejttípust aktiváltak, így a közvetlen ok-okozati összefüggéseket szinte lehetetlen volt egyértelműen bizonyítani.

Az áttörés egy látszólag teljesen távoli kutatási területről indult ki. Peter Hegemannt az a biológiai kérdés foglalkoztatta, hogy a Chlamydomonas nevű zöld egysejtű alga miként képes érzékelni a környezetét és a fényforrás felé úszni.

A kétezres évek elején Georg Nagellel közösen felfedezték az alga sejtfelszínén található különleges fehérjét, a csatornarodopszint. Rájöttek, hogy ez a molekula közvetlenül fénykapuzott ioncsatornaként viselkedik: amint kék fény éri, a fehérje szerkezete megnyílik, pozitív töltésű ionok áramlanak a sejt belsejébe, ami azonnali elektromos feszültségváltozást idéz elő. A kutatók azt is igazolták, hogy a fehérje génjét bármilyen más sejtbe átültetve az adott sejt azonnal fényérzékennyé válik.

A Petri-csészétől az élő emlősök agyáig

A felfedezést Karl Deisseroth emelte át a modern idegtudományba. Deisseroth 2005-ben publikálta mérföldkőnek számító eredményét: a csatornarodopszin genetikai kódját patkányok idegsejtjeibe juttatta be, és kék fénnyel megvilágítva azokat sikeresen kiváltotta a neuronális akciós potenciált. Alig két évvel később a kutatócsoportnak sikerült elérnie, hogy ez a fényvezérelt biológiai kapcsoló élő, éber egerek agyában is megbízhatóan működjön optikai szálakon keresztül.

Ez az eljárás kapta az optogenetika nevet, amely villámgyorsan az idegtudomány legfontosabb kísérleti eszközévé vált világszerte.

A módszerrel a kutatók korábban elképzelhetetlen precizitással térképezték fel a félelem, a motiváció, az éhség, a függőségek, valamint a Parkinson-kór és a depresszió hátterében álló idegpályákat. Ahogy Per Svenningsson, az orvosi Nobel-bizottság elnöke fogalmazott: az optogenetika olyan kapukat nyitott meg az agy feltérképezésében, amilyenekről a tudomány korábban csak álmodni mert.

A technológia jelentősége ma már a tiszta alapkutatáson is túlmutat: a klinikai orvostudományban kísérleti jelleggel már alkalmazzák az optogenetikai fehérjéket a retina sérült sejtjeinek pótlására, esélyt teremtve a látás részleges visszaállítására bizonyos örökletes vaksággal élő betegeknél.

(Borítókép: A Karolinska Intézet kihirdette a 2026-os fiziológiai és orvosi Nobel-díjat 2026. október 5-én. Fotó: Pontus Lundahl / TT / Reuters) 

<mask id="mask0_48_165" style="mask-type:luminance" […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/2026/10/05/nobel-dij-2026-fiziologia-es-orvostudomany-optogenetika/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Új névadási trendek hódítanak, de a Csabai Kolbász nem anyakönyveztethető

Óriási felelősség, milyen nevet adunk gyerekünknek, hiszen egy életre meghatározhatja, hogy érzi magát a bőrében. …