Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Nem kérdés, hogy Leonardo da Vinci Mona Lisa (olaszul La Gioconda, franciául La Joconde) című műremeke a művészettöténet leismertebb festménye. Nem túl nagy, egy mindössze 77×53 centiméter nagyságú nyárfatáblára olajjal festett, rejtélyesen, sejtelmesen, sokat mondóan, bölcsen mosolygó női portré, mögötte érdekes tájjal, és a popkultúra szerves része. Kutatók eddig úgy tartották, hogy 1503 és 1506 között készült, de Leonardo akár később is dolgozhatott rajta 1519-ben bekövetkezett haláláig, amikor I. Ferenc francia király megszerezte a Mona Lisát, és az a Francia Köztársaság tulajdonába került. 1797 óta általában a párizsi Louvre-ban van kiállítva.
Ha nem lenne eléggé titokzatos akkor ott van a Meztelen Mona Lisa és a Prado Mona Lisa. Azokon is egy nő (vagy férfi?) mosolyog áthatóan, szelíden, a háttértáj és a kompozíciók pedig szinte megegyeznek. A madridi Pradóban kiállított képet valószínűleg Leonardo egyik tanítványa festette (vagy fejezete be, mert Leonardóra jellemző volt, hogy félbehagyta több művét is). A meztelen portréról pedig egy kilenc éve előkerült szénrajzvázlatból lehet tudni, hogy a pucér alkotás is Leonardóhoz köthető. Legalábbis erről egyöntetű a szakmai konszenzus. Követői közül valószínűleg egyik tanítványa, segédje, Andrea Salai festhette a meztelen változatot is.
2024 májusában, a The Guardian egyik cikkét követően világszerte elterjedt a hír, hogy egy olasz geológus és művészettörténész, Ann Pizzorusso sikeresen azonosította a Mona Lisa hátterének modelljét adó hegyeket, de pontos meghatározás nélkül Lecco környékére helyezte el a magaslatokat, és a festményen található többlyukú hidat. Megoldódott a Mona Lisa festményhelyének rejtélye, írta a világlap.
Spilemann Gábor magyar független kutató pedig nem csak finomította és helyesbítette ezt a tanulmányt, de Lecco régióban meghatározta, melyik épületben, annak melyik részén, sőt melyik ma is meglévő loggián ülhetett a modell, és hol festette le őt Leonardo da Vinci. Sőt: ezen ismeretek birtokában – és a Mona Lisa-kutatásban korábban figyelmen kívül hagyott információinak értelmezésével –
- megpróbálta azonosítani a festményen látható hölgyet,
- és megérteni Leonardo alkotói motivációit a Mona Lisa különböző változatai mögött.
Eredményeiről pedig az Indexnek számolt be először.
A Louvre-ban kiállított híres Mona Lisa, az állítólag vele közel egy időben festett – másik – Prado Mona Lisa, valamint a Meztelen Mona Lisa kompozíciói, háttere, beállításai láthatóan ugyanazok: mindegyik helyszíne egy katolikus Mária-kultusznak szentelt észak-olaszországi templom, a Rocchetta di Airuno Satuario loggiája, amely egy erdős mészkőmagaslaton áll 366 méterrel a tengerszint felett, Airuno városától északra, Lecco megyében, Lombardiában. A festményekkel megegyező onnan nyíló panorámáról bárki saját szemével is meggyőződhet, ha meglátogatja a templomot.
Ezt tette Spielmann Gábor is, aki egyik tanulmányában – többek között topográfiai adatokkal – részletesen azonosította és bizonyította a Meztelen Mona Lisa hátterét mutató helyszínt. Bár a leghíresebb Mona Lisa és a meztelen változat esetében a nők bal oldalán is hasonló a táj, de a fákkal benőtt sziklás kibúvások miatt nehéz a teljesen pontos azonosítás, és Leonardo talán szabadabban kezelte a táj elemeit, a dombok, a különböző távolságokban lévő hegyek és a vízfelszín összbenyomása nagy fokú egyezést mutat. A távoli Grignetta-hegyet Leonardo nem ábrázolja, valószínűleg azért, mert a fej mellett emelkedő tömeg megszakította volna piramis alakú egyedülálló kompozícióját.
Spielmann Gábor most egy újabb felfedezéssel állt elő. Kutatásai szerint
Leonardo a Mona Lisát évekkel korábban festette, mint ahogyan ezt jelenleg tudjuk, és ahogyan a művészettörténeti könyvekben szerepel.
Jellegzetes háttere miatt a remekmű csakis a mester első milánói korszakában (1482–1499) készülhetett – és nem később, Firenzében, ahogy eddig gondolták. A nagy mecénás, Ludovico Sforza milánói fejedelem meghívására élt akkoriban Milánóban. Leonardo még egy mérnöki megbízáson is dolgozott, hogy a Comói-tótól a Lambro folyót hajózatóvá tegye Milánóba.
Ezért könnyen elmehetett a milánótól körülbelül 45 kilométerre magasodó Rocchetta di Airuno templomba, és lefesthette a páratlan panoráma előtt modelljét.
Tudni lehet továbbá azt is, hogy a másik nagy reneszánsz festő, Raffaello meglátogatta Leonardo műhelyét Firenzében, hogy csiszolja tehetségét, és mély benyomást tett rá az akkor már elkészült Mona Lisa (amit a nagymester mindig magával vitt, és soha nem adta el senkinek). Készített is róla Raffaello egy toll- és tusrajzvázlatot. Leonardo legközelebb csak 1508-ban, második milánói korszakában tért vissza az északi lombard vidékre.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!