2021. december 2., csütörtökMa Melinda napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 364,00 Ft | USD: 321,00 Ft | CHF: 349,00 Ft
2021.12.02. Melinda Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 364,00 Ft | USD: 321,00 Ft | CHF: 349,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Az utolsó magyar király megpróbált visszatérni, de másodjára sem sikerült neki

Hirdetés

Az utolsó magyar király megpróbált visszatérni, de másodjára sem sikerült neki

1921. október 20. A dátum, amikor az utolsó osztrák császár és magyar király, IV. Károly megpróbálta visszavenni jogos örökségét, a magyar trónt. Azonban azzal már nem számolt, hogy a királyság időszaka, úgy tűnik, leáldozott. A „második királypuccs” azonban korántsem azt jelentette, hogy Károly király jogtalanul kívánta újra magáénak tudni a magyar trónt, sokkal bonyolultabb helyzet alakult ki. Végül a helyzet pikantériája, hogy a nemzetgyűlés 1921. november 6-án az 1921. XLVII. törvénycikkben 1707 és 1849 után harmadszor is kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, bár a királyság intézményét továbbra is fenntartotta.

„Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minél előbb a háború borzalmaitól megszabadítsam; a mély háború keletkezésében semmi részem nem volt.” (IV. Károly)

A király nélküli királyság létrejötte

Az Osztrák-Magyar Monarchia (OMM) az első világháború veszteseinek egyike, a héború végeztével gyakorlatilag összeomlott. Ferenc József (1867–1916) magyar királyt követő IV. Károly (1916–1918) 1918. november 11-én befejezte osztrák császári jogainak gyakorlását, melyre a bécsi ideiglenes nemzetgyűlés másnap azzal reagált, hogy kikiáltotta a Német-ausztriai Köztársaságot (Republik Deutschösterreich). Károly később, 1919 márciusában megpróbálta érvényteleníteni november 11-i állásfoglalását, azonban a nemzetgyűlés újra lépett, méghozzá olyat, amivel a volt uralkodó már nem tudott mit kezdeni, ugyanis 

Hirdetés

A NEMZETGYŰLÉS 1919. ÁPRILIS 3-ÁN ELFOGADTA AZ ÚN. HABSBURG-TÖRVÉNYT, EZ PEDIG TULAJDONKÉPPEN ARRÓL RENDELKEZETT, HOGY A HABSBURG-LOTHARINGIAI-HÁZ ELVESZÍTETTE AZ URALKODÓI JOGAIT, SŐT A CSALÁDOT AZ ORSZÁGBÓL IS KIUTASÍTOTTÁK, A VAGYONUKAT PEDIG ELKOBOZTÁK.

November 13-án magyar királyi ténykedéseit is befejezte. IV. Károly kiadta az eckartsaui nyilatkozatot, melyben ténylegesen lemondott magyarországi uralkodói jogairól. A király – látva, hogy sehol sincs jó helyen – Svájcba emigrált családjával.

Ezt követően november 16-án kiáltották ki a néhány hónapig létezett Magyar Népköztársaságot, amelyből 1919. március 21-én a 133 napig tartó Tanácsköztársaság jött létre. Miután a Tanácsköztársaságot leverték, az ellenforradalmi rendszer nemzetgyűlése a következő év februárjában megszüntette „az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről” szóló törvénycikkben foglalt forradalmi intézkedéseket. Államfő hiányában bevezették – a fél évezreddel korábban egyszer már életbe lépett (Hunyadi János) – kormányzói intézményt, amely megalapozta a király nélküli királyságot. 

A TISZTSÉGRE PEDIG 1920. MÁRCIUS 1-ÉN VITÉZ NAGYBÁNYAI HORTHY MIKLÓST, A MONARCHIA EGYKORI TENGERÉSZTISZTJÉT VÁLASZTOTTÁK MEG.

Vissza a trónra!

Bár Ausztriába képtelenség lett volna visszatérnie Károlynak, azonban magyarországi trónfoglalásának ötletét nem vetette el, ugyanis ehhez a jogalapot lemondó nyilatkozatának formulájában találta meg. A megfogalmazás szerint ugyanis „az vitelében való részvételről” és nem magáról a trónról mondott le. A magyarországi pártok közül még nagyon erős volt a legitimista párt, amelynek tagjai közül sokan a „törvényes király”, IV. Károly visszatérésében bíztak, illetve vele a történelmi revízió megvalósulásában. A párt másik fele pedig a szabad királyválasztásban hitt. 

VÉGÜL IV. KÁROLY SVÁJCI SZÁMŰZETÉSÉBŐL, HAMIS ÚTLEVÉLLEL, ÁLÖLTÖZETBEN MEGÉRKEZETT SZOMBATHELYRE. MAGYARORSZÁGRA UTAZÁSÁT A HÁTTÉRBŐL TÁMOGATTA BRIAND FRANCIA KORMÁNYFŐ, A VATIKÁN ÉS TULAJDONKÉPPEN AZ ANGOLOK IS.

IV. Károly feleségével, Zita bourbon-parmai hercegnővel és gyermekeikkel 1914. július 5-én

IV. Károly feleségével, Zita bourbon-parmai hercegnővel és gyermekeikkel 1914. július 5-én

Fotó: Dea / Biblioteca Ambrosiana / Getty Images Hungary

Károly külpolitikai játszmáit a nagyhatalmak elítélték, ellenezték a Habsburg restaurációt és 1921. április 3-án közös jegyzéket adtak ki, amelyben jogilag is felléptek a király visszatérése ellen. A kormányzó, Horthy pedig eleinte nem foglalt állást, bár korábban úgy tűnt, legitimista párti. Magyarországon a hadsereg és a kisgazdapárt is az uralkodó ellen lépett fel, áprilisban aztán Horthy is szembefordult Károllyal.

A király engedve a nyomásnak április 6-án elhagyta az országot, ezzel pedig véget ért az első, ún. „húsvéti királypuccs”. Az események nyomán kiéleződött Horthy és a legitimista Teleki Pál kormányfő viszonya, az utóbbi nem sokkal később […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2021/10/20/iv-karoly-masodik-visszaterese-is-sikertelen-volt/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Hogyan és miért tört ki az iraki háború?

Fred Kaplan amerikai újságíró a közelmúltban megjelent cikkében „az amerikai történelem legnagyobb stratégiai tévedésének” nevezte a …