2020. október 20., keddMa Vendel napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 365,00 Ft | USD: 310,00 Ft | CHF: 341,00 Ft
2020.10.20. Vendel Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 365,00 Ft | USD: 310,00 Ft | CHF: 341,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Az ókori Balkánon éltek, mégis ismerték a zenét, a sportot, a pénzt – A Balkán ősi népeinek nyomában, 1. rész: Kik voltak a pelaszgok?

Az ókori Balkánon éltek, mégis ismerték a zenét, a sportot, a pénzt – A Balkán ősi népeinek nyomában, 1. rész: Kik voltak a pelaszgok?

A korábbi görög mítoszok, az Iliász eposzának történetei hirtelen szilárd földrajzi fogódzót kaptak, amikor egy habókosnak tartott, megszállott német régész, H. Schliemann az 1870-es években megtalálta az egykori Trója városának romjait a Dardanellák tengerszorosának anatóliai oldalán, amelyet azóta a török állam népszerű turisztikai látványossággá fejlesztett.

Egy A. Evans nevű brit régész Krétán tárta fel egy ősi kultúra lenyűgöző palotáinak romjait az 1890-es években. A politikai anarchiából éppen csak kilábaló, még mindig elmaradott Albániában a két világháború között a Mussolini szolgálatában álló L. Ugolini olasz régész kezdett elszántan kutatni a római múlt emlékei után, mintegy igazolandó a fasiszta olasz állam terjeszkedési politikáját az Adriai-tenger másik oldalára.

Történelem a politika szolgálatában

Az elfogult, az emberi tévedések és az olykor előforduló szándékos hamisítások miatt fenntartásokkal kezelt írásbeli források kiegészültek a kiásott tárgyak megérinthető valóságával, amelyeknek életkorát a tudomány egyre pontosabban volt képes meghatározni. Azzal párhuzamosan, hogy a történettudomány lehetőségei így kitárultak, képviselői közül sokan mégis inkább a modern nemzeti mítoszok kialakítására törekedtek.

Pelgaszok mint építők

Pelgaszok mint építők

Fotó: albanianstudies.weebly.com

A történelem és a régészet is sokszor a politika szolgálólányává vált a 20. század Európájában, így néha bizonyos ősi népek egy-egy modern nemzet „fogadott szüleivé” váltak, ha azzal alá lehetett támasztani egy adott földterület birtoklására benyújtott nacionalista igényt. A modern Olaszország a Római Birodalomban, a görög Megalománia követői a hellászi kultúrában, román szomszédaink pedig a vélt-valós dák elődökben találták meg dicső hivatkozási pontjaikat a múltban.

Spárta urai

Európa átfogó történetét bevált szokás az ókori Görögországgal mint modern civilizációnk bölcsőjével indítani. Egy árnyalattal kevesebb figyelmet kap azonban, hogy az ókori görög civilizáció, amelynek tudományos és társadalmi vívmányait ma is csodáljuk, milyen mély időbeli rétegződéssel bírt, illetve azok a népek, akik ezeket az egymásra épülő civilizációkat évszázadokon-évezredeken át építették és működtették, mennyire heterogének is voltak nyelvileg-etnikailag.

A vaskor kezdetén a Balkánra érkező dóroknak, akik Spárta új uraiként a legmeghatározóbb szereplőivé váltak a klasszikus Görögországnak, természetesen már bőven voltak elődjeik ezen a területen. Ezt a klasszikus görögök maguk sem tagadták, korai történeti feljegyzéseikben be is számolnak róluk.

És akkor jöttek a pelaszgok

Az akhájoknak tulajdonított mükénei kultúra pusztulását maguk a dórok okozták inváziójukkal a Krisztus előtti 12. században, elhozva a görög sötét kor évszázadait, egészen addig, amíg fel nem virágzott saját anyagi és szellemi kultúrájuk. Ugyanakkor az akhájok is erőszakos hódítók voltak, ők viseltek hadat Trója ellen, és anno romba döntöttek egy érkezésük előtt hosszú ideig prosperáló, majd valószínűleg a Santorini-vulkánkitörés következtében meggyengült civilizációt, amelynek központja Kréta szigetén volt.

Ez a minószi civilizáció a bronzkor kezdetétől meghatározó gazdasági-kereskedelmi központ volt a Földközi-tenger medencéjének keleti felében, a kisázsiaiakkal és egyiptomiakkal több-kevesebb szimbiózisban élve. A bika istennek áldozó krétaiakról írja ókorkutató irodalmárunk, Révay József: „Minósz népe alig ezeréves kultúrélete alatt elhintette az európai műveltség magvait.” Ismerték a zenét, a költészetet, a sportot és a pénzt, 4000 évvel ezelőtti, lenyűgöző életszeretetet tükröző festményekkel díszített palotáiknak pedig nem volt párja az égei világban.

Ők voltak a pelaszgok, a Balkán és egyben Európa első fejlett civilizációját megteremtő népe. Hozzájuk kötődik a „Minótaurusz-legenda” a labirintusban élő félig bika, félig emberi szörnyetegről, akinek emberáldozatokat kellett bemutatni. A minószi Krétáról menekült el a legenda szerint, Daidalosz és Ikarosz a maguk barkácsolta szárnyakon, mivel a sziget királya, bár „uralta a földet és a tengert”, de az eget […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2020/09/23/pelaszgok_balkan_herodotosz/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Száz év volt, mire összejött egy rendes időjárás-előrejelzés

Száz év volt, mire összejött egy rendes időjárás-előrejelzés

Bizonyára Ön is feltette már a kérdést, ha még nem, mi most feltesszük: miként lehetséges, …