Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Miközben a napokban párszor fagypont alá bukott a hőmérséklet Magyarországon, és, ahogy szokott, menetrendszerűen megbénult a közlekedés, érdekes belegondolni, hogy a Föld, története során kétszer is teljesen lefagyott.
AZ EGÉSZ BOLYGÓ EGY NAGY HÓLABDÁVÁ ALAKULT.
Az óceánok kilométeres mélységig befagytak és még az egyenlítő környéki területeket is jég fedte. A globális átlaghőmérséklet pedig -50 Celsius fok lehetett, ami a mostani Marséval vetekedett.
Két nagy hógolyót gyúrt eddig a Természet
Először 2,4 -2,1 millió évvel ezelőtt dermedt meg a glóbusz (Huron-eljegesedés).
Ha a Föld életkorát 24 órára osztjuk a 4 és fél milliárd évvel ezelőtti születésétől, akkor bolygónk három nappal a “Nagy Bumm”után alakult ki, ez a totális jégkorszak pedig másfél órán át húzódott.
A következő hólabda állapot 740 millió éve érkezett el és 30 millió évig (kilenc és fél percig) tartotta fogságban a bolygót. Majd egy kis enyhülést követően 645 millió évvel ezelőtt tíz millió éven keresztül (három percen át) megint hipotermiás kómába került az egész planéta.
Nagy jégkorszakokról tudtunk ugyan, legalább négy masszív, hosszan elhúzódó, melegebb-hidegebb időszakokkal tarkított eljegesedés nyomait ismerjük 2300, 1200, 900 és 700 millió évvel ezelőttről. De hogy teljesen befagyjon minden, az sokakat elgondolkodtatott.
Már a geológia hőskorában, a XIX. században is több olyan furcsa kőzet-lerakódást találtak trópusi területeken, amelyek eljegesedésre, nagy jégtömegekre utaltak, azaz
nem lenne szabad ott lenniük.
Ám a XX. század második feléig rendre elvetették ezeket a teóriákat. Egészen az 1960-as évekig nem tudtuk ugyanis igazolni azt a nyilvánvalót, amit ma már az általános iskolások is kívülről fújnak, hogy a kontinensek vándorolnak.
Ekkor újabb probléma merült fel: ha mozognak a kéreglemezek, akkor évmilliók alatt simán elúszhattak a sarkok felől a kellemes trópusokra is.
Akkor viszont nincs itt semmi látnivaló.
Nem így gondolta Joseph L. Kirschvink amerikai paleomágnesesség-kutató, aki jól tudta, a kőzetrétegek mágneses polaritásából a keletkezési helyükre is következtetni lehet. Ezzel újraélesztette a totális eljegesedés elképzelést, és megalkotta a nagy visszhangot kiváltó Hógolyó-Föld elméletét.
Miután Paul F. Hoffman, a Harvard egyetem geológusa és munkatársai a kelet-afrikai Namíbiában Kirschvink elméletét alátámasztó kőzeteket találtak, és eredményeiket közzétették a Science folyóiratban, a Hólabda-, vagy Hógolyó-Föld elmélet feliratkozott a legizgalmasabb tudományos rejtvények listájára.
Hogyan kerülhetett ilyen áldatlan helyzetbe planétánk?
Hiszen a földtörténet nagy részében, jellemzően a mainál […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2021/01/16/ketszer_is_holabdava_fagyott_a_fold/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
