2021. március 7., vasárnapMa Tamás napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 366,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 330,00 Ft
2021.03.07. Tamás Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 366,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 330,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Az evolúcióban is volt teremtés, na jó, ébredés

Hirdetés

Az evolúcióban is volt teremtés, na jó, ébredés

Miközben a napokban párszor fagypont alá bukott a hőmérséklet Magyarországon, és, ahogy szokott, menetrendszerűen megbénult a közlekedés, érdekes belegondolni, hogy a Föld, története során kétszer is teljesen lefagyott.

AZ EGÉSZ BOLYGÓ EGY NAGY HÓLABDÁVÁ ALAKULT.

Hirdetés

Az óceánok kilométeres mélységig befagytak és még az egyenlítő környéki területeket is jég fedte. A globális átlaghőmérséklet pedig -50 Celsius fok lehetett, ami a mostani Marséval vetekedett.

Két nagy hógolyót gyúrt eddig a Természet

Először 2,4 -2,1 millió évvel ezelőtt dermedt meg a glóbusz (Huron-eljegesedés).

Ha a Föld életkorát 24 órára osztjuk a 4 és fél milliárd évvel ezelőtti születésétől, akkor bolygónk három nappal a “Nagy Bumm”után alakult ki, ez a totális jégkorszak pedig másfél órán át húzódott.

A következő hólabda állapot 740 millió éve érkezett el és 30 millió évig (kilenc és fél percig) tartotta fogságban a bolygót. Majd egy kis enyhülést követően 645 millió évvel ezelőtt tíz millió éven keresztül (három percen át) megint hipotermiás kómába került az egész planéta.

GettyImages-1230531583

Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

Nagy jégkorszakokról tudtunk ugyan, legalább négy masszív, hosszan elhúzódó, melegebb-hidegebb időszakokkal tarkított eljegesedés nyomait ismerjük 2300, 1200, 900 és 700 millió évvel ezelőttről. De hogy teljesen befagyjon minden, az sokakat elgondolkodtatott.

Már a geológia hőskorában, a XIX. században is több olyan furcsa kőzet-lerakódást találtak trópusi területeken, amelyek eljegesedésre, nagy jégtömegekre utaltak, azaz

nem lenne szabad ott lenniük.

Ám a XX. század második feléig rendre elvetették ezeket a teóriákat. Egészen az 1960-as évekig nem tudtuk ugyanis igazolni azt a nyilvánvalót, amit ma már az általános iskolások is kívülről fújnak, hogy a kontinensek vándorolnak

Ekkor újabb probléma merült fel: ha mozognak a kéreglemezek, akkor évmilliók alatt simán elúszhattak a sarkok felől a kellemes trópusokra is.

Akkor viszont nincs itt semmi látnivaló.

Nem így gondolta Joseph L. Kirschvink amerikai paleomágnesesség-kutató, aki jól tudta, a kőzetrétegek mágneses polaritásából a keletkezési helyükre is következtetni lehet. Ezzel újraélesztette a totális eljegesedés elképzelést, és megalkotta a nagy visszhangot kiváltó Hógolyó-Föld elméletét.

Miután Paul F. Hoffman, a Harvard egyetem geológusa és munkatársai a kelet-afrikai Namíbiában Kirschvink elméletét alátámasztó kőzeteket találtak, és eredményeiket közzétették a Science folyóiratban, a Hólabda-, vagy Hógolyó-Föld elmélet feliratkozott a legizgalmasabb tudományos rejtvények listájára. 

Hogyan kerülhetett ilyen áldatlan helyzetbe planétánk?

Hiszen a földtörténet nagy részében, jellemzően a mainál […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2021/01/16/ketszer_is_holabdava_fagyott_a_fold/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Nem szőröztek, kikosarazták a királynőt

Nem szőröztek, kikosarazták a királynőt

Létezhet-e annál nagyobb elismerés és öröm, mint amikor szülőhazája uralkodója lovaggá ütné az embert? A …