Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Konklávé-lázban ég a Vatikán, a fél világ figyeli, ahogy készülnek május 7-re, amikor bezáródnak a Sixtus-kápolna kapui, ablakai, és hermetikus elzártságban 133 bíboros megválasztja Ferenc pápa utódját. Már most áll a bál amiatt, hogy Emmanuel Macron francia elnök állítólag megpróbálta rávenni az öt, konklávén résztvevő francia bíborost, hogy akadályozzák meg a guineai Robert Sarah bíbornok megválasztását. Folyik az esélylatolgatás, hogy egy Ferenc pápához hasonló liberálisabb, befogadóbb vagy egy konzervatívabb irányvonalat követő bíboros lesz-e a befutó.
A nagy várakozásban azért jó tudni, hogy vannak, akik szerint a pápai trón nem is üres, és felesleges az egész felhajtás. Pédául Rogelio del Rosario Martinez érseket már 2023. július 29-én megválasztották egy Bécsben tartott konklávén. Az akkor 53 éves Fülöp-szigeteki főpap pedig elfogadta a megtisztelő felkérést, és II. Mihály néven hozzálátott pontifikátusi szolgálatához. Elődje, I. Mihály 2022. augusztus 2-án hunyt el agyvérzésben az egyesült államokbeli Kansas Cityben. Laikus nevén David Bawdent még 1990. július 16-án választották meg pápának
a szülei és három másik világi személy jelenlétében megtartott konklávén a Bawden család használtcikk-boltjában a kansasi Belvue- ben.
A 30 éves Bawden ezt követően Szent Mihály arkangyal után az I. Mihály nevet választotta. Célja az volt, hogy visszavezesse a katolikus egyházat hagyományos gyökereihez. Ahogy többször is mondta, az igazi pápa már nem Rómában, hanem Kansasben tartózkodik. Halála előtt adott egy interjút, amelyben körülbelül százra tette hívei számát.
Míg az argentin Oscar Michaellit 2006. március 24-én koronázta meg egy 34 fős csoport XIV. Leó pápának. Halála után a 29 évesen trónra jutó Alejandro Tomas Greico bíboros IX. Sándor pápa néven vette át a száműzetésben lévő Szentszék irányítását 2008-ban, de mintha mostanában kevésbé lenne aktív. Egy másik konklávén, az olaszországi Assisiben a 41 éves dél-afrikai Victor von Pentz-et, a Szent X. Pius Társaság egykori szemináriusát választotta pápává egy tucat elektor 1994-ben. Róma Szent Pétert követő második püspöke, Linusz pápa után II. Linusz néven iktatták be az ellenszentatyát, aki ezután az angliai Hertfordshire-ben telepedett le.
III. Péter, az andalúziai Palmar de Troyában székelő, saját alapítású Palmáriai Katolikus Egyház 4. pápája azt állítja, hogy
a Szentszéket, a pápaság intézményét és a katolikus egyház központját már 1978-ban hozzájuk költöztették.
Az ellenpápák mezőnyében a spanyolországiak a legöntudatosabb kihívói a vatikáni trónnak. Saját székesegyházat húztak fel 2014-ben, zsinatot is tartottak (kettőt), a római svájci gárdát mintául véve pedig létrehozták saját Palmáriai Pápai Gárdájukat.
Egy mozgalom mind mögött
Akadt még pár modern kori ellenpápa, akiknek van egy alapvető közös meggyőződésük: a Szentszék XII. Pius 1958-as halála óta üres, és azóta minden pápa csak bitorolja Szent Péter trónját, ezért eretnekek mind. A vörös posztó mindnyájuknál a katolikus egyház megújítását célul kitűző II. Vatikáni Zsinat (1962–1965), többek között a vallások közötti párbeszéd kezdete, a latin helyett a népnyelvek használata a miséken, vagy az úrvacsora biztosítása laikusok számára.
Konzervatív mozgalmuk, a szedevakantizmus neve az új pápa megválasztásáig (most is) érvényben lévő állapot, a latin sede vacante (betöltetlen szék) kifejezésből származik. Híveik száma nem igazán ismert, becslések szerint pár tízezer és kétszázezer között mozoghat világszerte. A szedevakantisták szűk keménymagját alkotják a konklavisták, akik nem elégednek meg azzal, hogy nem ismerik el a mostani pápákat, hanem a tettek mezejére lépnek és saját pápaválasztást tartanak.
Hitler is akart ellenpápát
Majdnem negyven ellenpápáról tudunk a történelemben. Az első Hippolütosz volt (217–235), az utolsó pedig V. Félix (1439–1449). A középkorban akkora hatalommal és vagyonnal bírt már az apostoli szék, hogy a római arisztokratikus családok, később az uralkodók, királyok, császárok is rendszeresen beavatkoztak a pápaválasztásba. Ezért a bíborosi kollégium állandóan megosztott volt, akár 33 hónapon keresztül is képesek voltak ádázul vitatkozni, ki legyen a szentatya. Volt olyan majdnem negyven évig tartó időszak,
amikor a katolikus egyháznak folyamatosan kettő, a támogatók szerint szabályosan megválasztott pápája volt, de előfordult, hogy három szentatya is pontifikált egyszerre.
Ennek vetett véget a konstanzi zsinat, amit a legnagyobb párttal rendelkező XXIII. János ellenpápa és Zsigmond német-római császár és magyar király hívott össze 1414-ben. Zsigmond úgy […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!