Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Schumann-rezonanciát ezoterikus körökben gyakran a „bolygó szívverésének” nevezik, de Bór József, a Geofizikai Obszervatórium légkörfizikai kutatója hangsúlyozza, sokkal inkább egy jól mérhető fizikai jelenség. De mi köze lehet a Karnaval zongoraciklus szerzőjéhez, Robert Schumannhoz? Hát pont semmi. A Schumann-rezonancia megértését segíti, ha a hanghullámok analógiáján keresztül közelítjük meg a jelenséget, de zeneiségről legfeljebb csak nagyon áttételesen beszélhetünk, név ide vagy oda. Ugyanis nem a zeneszerző Schumannról keresztelték el, hanem Winfried Otto Schumann német fizikus-mérnökről, aki 1952-ben matematikai úton vezette le a jelenség tulajdonságait, amelyeket később mérésekkel igazoltak is.
A Föld felszíne és az ionoszféra alja által közrezárt, lényegében zárt gömbhéj alakú hullámvezetőben az alacsonyfrekvenciás rádióhullámok hasonlóan viselkednek, mint például egy borospohár üvegtestestében a mechanikai rezgések
– mondja Bór József. Mindkét esetben a hullámvezető szabályos alakja határoz meg egy frekvenciasorozatot, amelyen gerjesztés esetén „megszólal” a rendszer. Ez a rezonancia. Az alaphang és a frekvencia sorozat magasabb frekvenciájú elemei együtt határozzák meg a rendszer „hangszínét”.
Amíg egy borospohárba mondjuk pöccintésekkel táplálhatunk energiát, a Schumann-rezonanciákat a villámkisülések közben, a fény és hanghullámok mellett keletkező elektromágneses hullámok gerjesztik. „Minden percben átlagosan 2000 aktív zivatar van a Földünkön és másodpercenként átlagosan 50-100 villámkisülés következik be szabálytalan időközökkel különböző helyeken. Mivel a villámkisülések összességében nem szinkronizáltak, a jeleik összekeverednek és inkább egyfajta természetes, alacsony frekvenciás rádiózajt keltenek.”
Valójában ez a „zaj” maga a Schumann-rezonancia jel, amelynek a globális hullámvezető nagyjából szabályos geometriája miatt lehet egyfajta sajátos hangszíne.
De ezek a rezgések nem hang-, hanem rádióhullámok. A legerősebb komponensek frekvenciája egyébként az emberi fül számára érzékelhető tartomány (kb. 20 Hz) alatt van.
Nem fix hullámok
A SR frekvenciák nagyon stabilak, néhány tized Hz-nyi eltérés már számottevőnek számít. De ebben a néhány tized Hz-nyi tartományban változnak a frekvencia értékek. Ennek két fő oka van.
Az egyik, hogy a Föld-ionoszféra elektromágneses hullámvezető mérete is változik. Ez gyakorlatilag az ionoszféra aljának a magasságváltozásai miatt történik, amelyeket a Földet érő ionizáló sugárzások, leginkább a naptevékenység alakulása határoz meg.
Napkitörések és az ezeket követő háborgások a földközeli térségben megnövelhetik vagy éppen csökkenthetik az ionoszférában az ionizáltságot, amely többek között a Schumann-rezonanciák elhangolódását is okozza. Ennek az elhangolódásnak a mértéke extrém esetekben is megmarad a néhány tized Hz-es határon belül.
Az ionoszféra állapotának változatlansága esetén a SR globális frekvenciái állandók, a különböző mérőállomásokon azonban ilyenkor is helyenként eltérő frekvenciákon mérhetők a legerősebb jelek. A rezonancia-frekvenciák változatlanok, a mért csúcsfrekvenciák azonban helyfüggőek, mert a rezonancia spektrum egyes csúcsgörbéi szélesek, és mikor a teljes spektrumban ezek összeadódnak, képesek a szomszédos csúcsok helyét befolyásolni.
A csúcsfrekvenciák eltolódásának a mértékét az határozza meg, hogy a globális villámaktivitás forrása milyen messze van a mérőállomástól.
A zivatartevékenység maximumának a helye követi a Nap helyzetét, ezért (a sarki állomások kivételével) a legtöbb mérőhelyen a forrásészlelő távolság a nap folyamán változik, ami a csúcsfrekvenciák jellegzetes napi változásában jelenik meg. Ezek mértéke is néhány tized Hz-es határon belül van.
Ehhez még hozzáadódhatnak akár mesterséges eredetű zajok, akár a regionális zivatartevékenység hatása, de ezek a legtöbb esetben csak a mérőhely közelében észlelhető helyi anomáliák. Ezért egy mérőállomás adatai alapján nem dönthető el egyértelműen, hogy valamilyen globális változás áll-e egy észlelt anomália […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!