2021. január 24., vasárnapMa Timót napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 293,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
2021.01.24. Timót Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 293,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Az alkotmányozás nem egy szégyenlős műfaj

Hirdetés

Az alkotmányozás nem egy szégyenlős műfaj

A történelem egyik legsokoldalúbb alkotmányozója minden bizonnyal a derék amerikai alapító atya, Benjamin Franklin volt. Nemcsak a 13 amerikai brit gyarmat függetlenségét kimondó Függetlenségi Nyilatkozat megírásában vette ki aktívan részét (1776), hanem a világ legrégebbi, máig hatályos alkotmányának (Constitution of the United States of America, 1787) születésében is.  

Mielőtt alkotmányozásra adta volna fejét, élete első felében inkább a természettudományoknak hódolt. Feltalálta a bifokális lencsét, egy kandallónál több meleget adni képes kályhatípust (Franklin-kályha), üvegharangokból, pálcákból, csövekből felépített üvegharmonikát (amit megnedvesített ujjal kellett megszólaltatni).

Szerette az áramokat

Szelés körű figyelmét nem kerülte el az a probléma sem, hogy az Amerikába tartó (kelet felől érkező) hajók sokszor hátrafelé úsznak jó szélben is. Kikérdezett erről több tapasztalt hajóst, az információk birtokában pedig rátalált egy erős, Mexikói-öböl felől érkező, az Atlanti-óceán irányába tartó tengeráramlásra, amelyet

Hirdetés

Golf-áramlatnak nevezett el. 

Különösen feldelejezte az elektromosság világa. Sok kísérletezés után arra a gondolatra jutott, hogy valamiféle esszencia folyása okozza az elektromos jelenségeket. Tőle származik a pozitív és negatív töltés elnevezés, és a töltésmegmaradás törvénye. És ha már belevetette magát ebbe a különös világba, egy füst alatt feltalálta a villámhárítót is.

Csúcshatásban és kisülésben gondolkodott

Akkoriban még nem volt teljesen világos, hogy a villám valójában micsoda, honnan ered rettentő ereje.Többen gyanakodtak az elektromos kisülésre. De ezt igazolni is kellett. Franklin a papírsárkányokra esküdött (mások hosszú, felállított vasrudakkal próbálkoztak), több alakalommal eregette fel kísérleti eszközeit viharos napokon, mire 1752-ben sikerült szikrákat előidéznie.

GettyImages-604434073

Fotó: ClassicStock / Getty Images Hungary

Észrevette, hogy a hegyes végűek csendesen vezetik le a kisülést, és kitalálta, hogy ha az épületek tetejére vasrudat állítunk, a végét pedig levezetjük a földbe, az installáció megvédheti az épületeket a villámcsapás okozta tűztől.

Földelésnek, elméletben, adják magukat a házak tetején és sarkain lefutó

fém ereszcsatornák is,

ám akkoriban ezek még nem terjedtek el széles körben. Ma pedig kifejezetten más célokra használják. 

Robespierre közbelép

Nem volt azonban zavartalan a diadalmenet, több vita is borzolta a kedélyeket a találmány körül.

Az egyház például azzal érvelt bevezetése ellen, hogy Isten haragjának kifejezését semmilyen módon nem szabad korlátozni. Istenkáromlás vádjával Franciaországban még bíróság elé is állítottak egy polgárt, amiért villámhárítót szerelt házára. 

A vádlott védőügyvédje Robespierre francia ügyvéd, jakobinus politikus, későbbi forradalmár volt, aki kétévnyi pereskedés után azzal nyert, hogy ravasz módon a villámhárítót szélkakasnak minősítette. Háztetőre szerelt fémes szerkezet használata pedig akkor még örökletes jognak számított.

Gömbölyű lett a csúcshatás 

Kérdéses volt még a vasrúd végének […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2020/12/15/nem_fogtak_vissza_magukat_a_leghiiresebb_alkotmanyzok/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Különös tyúknak vélték a csapot

[…] A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE! Forrás: https://index.hu/mindekozben/poszt/2021/01/21/kulonos_tyuknak_veltek_a_csapot/ *Tisztelt Olvasó! Amennyiben …