2021. március 7., vasárnapMa Tamás napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 366,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 330,00 Ft
2021.03.07. Tamás Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 366,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 330,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Amikor magyar bakák és egy erdélyi báró bevonultak Albániába

Hirdetés

Amikor magyar bakák és egy erdélyi báró bevonultak Albániába

Montenegró 1916 januárjában történt megszállásával a központi hatalmak balkáni hadműveletei még távolról sem értek véget. További feladatuk volt a dél felé menekülő szerb sereg üldözése és az Albániában támaszpontokat kialakító olaszok kiszorítása.

Az Osztrák–Magyar Monarchia 1915-ös balkáni hadműveleteit és Montenegró elfoglalását sikeresen parancsnokló Kövess Hermann tábornok a magyar népfelkelőkből toborzott XIX. hadtestet bízta meg Albánia megszállásával. Az 1912-ben függetlenné vált Albánia elvileg semleges ország volt, de az antant, amely 1914 nyarán annyira felháborodott Belgium semlegességének megsértésén, később, amikor az ő katonai érdekeiről volt szó, már nem volt ennyire kényes a nemzetközi jogi előírásokra.

Görögök, szerbek, olaszok, franciák és persze albánok

A világháború kitörését követően Albánia déli részét a szintén semleges görögök, északi vidékeit pedig a Monarchiával harcban álló szerbek szállták meg. A belső anarchiától sújtott ország középső részén a háborúba 1915 májusában belépő olaszok lettek az urak, akik Valona kikötőjében ütötték fel főhadiszállásukat.

Hirdetés

Skodra vára

Skodra vára

Fotó: Márkusz László

Albánia fővárosa ekkoriban Szkutari (mai nevén: Shkodra) volt, ide a világháborús káoszban, 1914 végén a montenegróiak vonultak be. Miután a montenegrói kormány kapitulált, 1916. január 24-én a város a Monarchia kezére került. A bevonulás nem volt sem ünnepélyes, sem romantikus, a városban az éhhalál szélén álló szerb katonák százainak siralmas látványa és az elpusztult lovak tetemeinek elviselhetetlen bűze fogadta a császári és királyi egységeket.

Nem nyaralni mentek Korfura

Szkutari elestének napján az utolsó szerb egységeket is sebesen evakuálták az albán városhoz közeli, a korábbi évszázadokban a velenceiek által használt San Giovanni di Medua kikötőből, ami ma Shëngjin néven népszerű albániai üdülőhely. A szerb hadsereg megtépázott maradványa, amely ekkor már a délebbre fekvő Durazzóban (Durrës) volt, igyekezett onnan gyalog vagy hajóval minél gyorsabban odébbállni, és a francia flotta ezen a ponton elkezdte felgyorsítani a szerb erők átszállítását az ekkor hivatalosan még semleges Görögország szuverenitása alatt álló Korfu szigetére, amit az antant nemes egyszerűséggel megszállt erre a célra.

Korfu

Korfu

Fotó: Márkusz László

Átkelés az Albán-Alpokon

A túlnyomórészt magyar csapatokból álló 2. hegyi dandárt 1916 januárjában a koszovói Prizren településre irányította a főparancsnokság. Az ottomán kori hangulatú, karcsú minaretekkel teli városban érte a parancs, hogy a lehető leggyorsabban át kell kelnie az albán hegyeken, és a tengerparton le kell csapnia a még mindig evakuáció alatt lévő szerb csapatokra, illetve a velük szövetséges Esszád Toptani pasa albán csapatainak maradványára.

Esszád Toptani pasa

az albán történelemnek egy hírhedten gátlástalan figurája volt,

aki a szerbek és olaszok támogatásától remélte, hogy az anarchiába taszított országának királyává válik. Ő volt Észak-Albánia leghatalmasabb földesura, nem kevesebb mint negyvenezer holdas birtokkal. Volt egy tízezer főt számláló hadserege, amelynek segítségével elnöknek kiáltatta ki magát a megfélemlített albán törvényhozási képviselőkkel.

Ennek a seregnek a tagjait egy őket személyesen is jól ismerő magyar csendőrtiszt lesújtóan csak „Albánia söpredékének” nevezte a korabeli sajtóban, de ezen a jelzőn Albánia mai lakói sem akadnának fenn. A pasa és emberei ugyanis gátlás nélkül kiszolgálták Szerbia érdekeit; fegyverrel, lőszerrel és a központi hatalmak egységeinek mozgásáról adott hírszerzési információkkal segítették a szerbek 1915/16-os átkelését az albán hegyeken keresztül a tengerpartra.

Esszád pasa a háború végéig az antant talonban tartott ütőkártyája maradt,

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2021/02/14/amikor-a-magyar-bakak-es-egy-erdelyi-baro-bevonultak-albaniaba/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Nem szőröztek, kikosarazták a királynőt

Nem szőröztek, kikosarazták a királynőt

Létezhet-e annál nagyobb elismerés és öröm, mint amikor szülőhazája uralkodója lovaggá ütné az embert? A …