Amikor Jane Goodall 26 évesen elkezdett túrázni Tanzánia erdőiben, hogy a vadon élő csimpánzokat tanulmányozza, az állatok még elmenekültek előle. Ma senki a Földön nem tud többet ezekről a különleges emberszabásúakról, mint a már 90 éves Goodall, de az oxfordi etológusok új felfedezéseire ő is rácsodálkozna.
Az etológusnőnek anno több hónapos türelmes kapcsolatfelvétel után sikerült beépülnie a csimpánzok közösségébe, és ekkor még tudományos előképzettség nélkül úttörő felfedezéseket tett. Először azt, hogy az állatok eszközhasználók, aminek híres bizonyítéka az volt, mikor Goodall látta, hogy egyes csimpánzok termeszhangyákat horgásznak egy bottal, hogy megegyék őket.
A csimpánzok megfigyelése arra a gondolatra vezette, hogy az ember egyáltalán nem áll az állatok felett, nem is különleges, sőt, sok esetben gonoszabb, mint az állatok. Szerinte a csimpánzok a fel-felbukkanó területvédő vagy párosodási harcok ellenére is kedvesebbek az embernél. Viselkedésükre jellemző, hogy a hímek összejönnek, és járőröznek területük határain. Ha kémeket találnak egy szomszéd csapatból, akkor üldözőbe veszik és rá is támadhatnak, de ez csupán reakció az agresszív impulzusra. Együttérzésben és önzetlen cselekedetben viszont mi vagyunk erősebbek. A legtöbb kritika azért érte, mert arról beszélt, a csimpánzok agressziója valószínűleg veleszületett.
A hetvenes években létezett egy hipotézis, miszerint körülbelül 6 millió évvel ezelőtt volt egy majomszerű, emberszerű közös őse a csimpánzoknak és az embereknek. Mivel a csimpánzok ma is mutatnak agresszív viselkedést, és ők a legközelebbi rokonaink, ezt a tulajdonságot mi is magunkkal hoztuk. Ezért kezdett az ember veleszületett agresszív hajlamáról beszélni.
De 50 évvel ezelőtt a tudományban épp arról vitáztak, tiszta lappal születik-e az ember, és csak a tapasztalat teszi agresszívvé vagy világra jövetelekor eleve van benne hajlam az erőszakra. Amikor Goodall az ösztönösre szavazott, élesen kritizálták. Ő tehát megannyi rejtélyt feltárt a csimpánzok szociális viselkedéséről, természetéről, szokásairól, de arról még Goodall sem beszélt, hogy önmaguk doktorai lehetnek.
Doktor csimpánz
Vadon élő csimpánzok vezették új gyógyszerek nyomára az oxfordi tudósokat Afrikában. Az etológusok arra figyeltek fel, hogy az állatok étrendjében új anyagok jelentek meg, miután megbetegedtek vagy megsérültek. Vagyis ezek gyógyító növények lehetnek! A kutatók 13 olyan növényt azonosítottak, amikről kiderült, sebgyógyító és antiszeptikus […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2024/08/06/csimpanz-jane-goodall-gyogyitas-intelligencia-gyogyszer/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!