Mi jut január egyről az ember eszébe azonnal? A szilveszteri másnaposság, lencse, virsli, túlcsorduló kutyamenhelyek, szemetes közterek, vagy inkább egy újabb év, ami megváltoztathatja életünk? Bármelyik is, tudatosítsuk gyorsan, hogy ez a rendszer nem volt mindig így, az ókori rómaiak például márciusban váltottak évet, így tisztelegtek Mars, a hadisten előtt, akitől a hónap neve ered.
Holdnaptárjuk csak 355 napból állt. De aztán Kr. e. 46-ban Julius Caesar megalkotta a Juliánus naptárat, ami már nem a Holdhoz, hanem a Naphoz igazodott és ekkor lettek 365 naposak az évek. Az év kezdete ekkor lett január 1., mert a hónap Janus isten előtt tisztelgett,
aki az ajtók és átjárók, a kezdetek és végek római istene volt, két arcú, egyik a múltba néz, másik a jövőbe.
Ez a szimbolika szuperül passzolt az év fordulópontjához és az új év kezdetéhez. Ráadásul a római konzulok is ekkor léptek hivatalba.
Január 1. mint az újév első napja több évszázadon át fennmaradt és most felhördülhetünk, hogy de hát minek a további szócséplés, most is ez a szilveszter másnapja,
csakhogy a Római Birodalom bukása után káosz tört ki Európában, és az egymást követő középkori királyságok a kornak és saját stratégiáiknak megfelelően zsonglőrködtek a dátumokkal.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2025/12/31/uj-ev-napja-julius-caesar-gergely-naptar-szilveszter/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!