A CL1 névre keresztelt számítógép a világon az első, ami emberi agyi neuronokat kombinál egy szilíciumchippel. A mesterséges intelligencia által üzemelő rendszerek – gondoljunk akár csak a ChatGPT-re –, ugyanarra a szilícium alapú hardverre támaszkodnak, ami az 1950-es évek óta a számítástechnika alapját képezi. De a kutatókat már egy ideje foglalkoztatja a kérdés: mi lenne akkor, ha élő, biológiai anyagokat is bevonnának a számítógép rendszerébe, például az agyunk neuronjait?
Spórolós bioprocesszor
Ez lenne a bioszámítástechnika, ami azért fejlődik rohamosan, mert a mesterséges intelligencia adattárolási és energiaigénye az egekbe nő. Az új megközelítés szintetikus biológiát, például laboratóriumban tenyésztett sejtek miniatűr klasztereit, organoidokat használ.
A Neuroplatform híre tavaly nyár végén robbant: ez egy olyan számítógép, amit az agy neuronjai működtetnek, és egy svájci cég, a FinalSpark kreálmánya. Innovációjukban
a neuronok működését az organoidokhoz juttatott dopamin segíti elő, amivel a sejteket aktivitásra és kapcsolatok kialakítására ösztönzik.
A pozitív dopamin-jutalmazás és az elektromos stimuláció arra ösztönzi az organoidok neuronjait, hogy új útvonalakat és kapcsolatokat hozzanak létre úgy, ahogyan egy élő emberi agy is tanul. Az agyimitációkat az elektródák egy hagyományos számítógéphez kötik, így lehet monitorozni a működést.
A cég által készített organoidok 10 ezer, alig fél milliméteres idegsejtet tartalmaznak. A neuronokat emberi bőrszövetek őssejtjeiből nyerik ki, és 37 Celsius-fokos környezetben tartják azért, hogy segítsék a gépeket 100 ezerszer kevesebb energiával működni – mint amennyi most szükséges a generatív mesterséges intelligencia betanításához. Ráadásul a becslések szerint az élő idegsejtek milliószor kevesebb energiát használnak, mint a jelenlegi digitális processzorok.
Ez pedig még nem minden.
Milyen az agyas számítógép?
Egy, még a Neuroplatformnál is újabb és korszerűbb gépet mutattak be melbourne-i kutatók március elején. A CL1 (a startup neve Cortical Labs) névre keresztelt rendszer belseje tápanyagban gazdag, ez „eteti” az emberi neuronokat, amelyek egy szilíciumchipen nőnek. A chip elektromos impulzusokat küld a neuronoknak, hogy a kívánt viselkedésre képezze őket. A rendszer mindössze néhány watt energiát fogyaszt, és akár hat hónapig is életben tarthatja a neuronokat.
Megalkotásával az volt a cél, hogy a lehető legkevesebb sejttel, a lehető legpontosabban leképezzék az emberi agyban található sejtek sokféle típusát és funkcióját. A CL1 azért lehet mérföldkő, mivel
segíthet a kutatóknak az agyi betegségek kezelésében úgy, hogy analizálja azt, hogy az agy hogyan […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2025/05/10/szamitogep-mesterseges-intelligencia-neuron-agy-tudat/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!