2022. május 20., péntekMa Bernát, Felícia napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 384,00 Ft | USD: 363,00 Ft | CHF: 373,00 Ft
2022.05.20. Bernát, Felícia Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 384,00 Ft | USD: 363,00 Ft | CHF: 373,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / A világ tele van elvesztett atombombákkal

Hirdetés

A világ tele van elvesztett atombombákkal

A hidegháború csúcsán nukleáris fegyverek tízezrei álltak egymással szemben földön, vízen, és levegőben. Óriási pusztító erejük miatt nagyon szigorú elővigyázatossággal kezelték ezeket, de mivel sok volt belőlük, a nagyhatalmak mégis sokat elveszítettek közülük.  Az elmúlt hetven évben több mint ötven nukleáris robbanófej veszett el, többségük elérhetetlen mélységben fekszik a tengerek mélyén.

Termonukleáris bombából származó gombafelhő a Marshall-szigeteken 1950 körül

Termonukleáris bombából származó gombafelhő a Marshall-szigeteken 1950 körül

Fotó: Corbis / Historical / Getty Images Hungary

Brit Columbia partjainál

1950. február 13-án egy Alaszkából Montanába tartó B-36-os bombázó motorjai gyakorlat során kigyulladtak. A fedélzeten egy Nagaszakira dobotthoz hasonló Mark IV bomba volt. Az eszköz azonban nem volt működőképes, mert csak robbanóanyagot és uránt tartalmazott, plutónium magot viszont nem. A katonai eljárásrendnek megfelelően a bombát az óceánba dobták mielőtt a gép lezuhant volna. A bombában található hagyományos robbanóanyagot felrobbantották, ez azonban nem volt elegendő a robbanófej megsemmisítéséhez.

Hirdetés

A bombázóból kiugró 17 fős legénységből tizenketten maradtak életben. A gép egy kanadai hegy oldalába csapódott, három évvel később találták meg.

Kettő a Földközi-tengerben

Az amerikai légierő Boeing B-47E Stratojet bombázója 1956. március 10-én elindult Floridából a marokkói Ben Guerir katonai repülőterére. Az első két légi utántöltést sikeresen végrehajtotta, az út utolsó szakaszát jelentő tankolásnál azonban már nem jelent meg. A feltételezések szerint a Földközi-tengerbe zuhanhatott, de a roncsok helye máig ismeretlen. Fedélzetén kettő atombomba alkatrészei voltak, de ez önmagában nem lett volna elegendő egy atomrobbanáshoz.

Az Atlanti-óceánban, New Jersey partjainál

1957. július 28-án egy Európába tartó C-124 motorproblémák miatt visszafordult. A fedélzetén található három atombombát és egy detonációhoz szükséges magot szállított. Mivel folyamatosan vesztettek a magasságból, a gép könnyítése érdekében a partoktól 160 kilométerre a tengerbe dobtak két atombombát. A harmadik bombával és detonátorral sikeresen le tudtak szállni Atlantic City közelében. A kidobott bombák helye máig ismeretlen.

Az Atlanti-óceánban, Georgia partjainál

1958. február 5-én egy B-47-es bombázó egy gyakorlat során város elleni támadás végrehajtását gyakorolva a floridai Homestead légibázis felé tartott, fedélzetén egy 3400 kilogrammos Mark XV atombombával. A bombában plutónium helyett ólom gyakorló mag volt. A bombázó a gyakorlat során 11 kilométer magasságban összeütközött az elfogására küldött egyik F-86 Sabre vadászgéppel. A bombát elővigyázatosságból Tybee Island közelében a tengerbe dobták, a benne található nagy mennyiségű dúsított urán ellenére máig sem sikerült megtalálni. A B-47 sikeresen leszállt.

Észak-Karolinában, egy szántóföldön

1961. január 24-én egy B-52-es járőrözött Észak-Karolina felett, fedélzetén két termonukleáris bombával. A járőrözés lényege az volt, hogy egy esetleges szovjet atomtámadás esetén ellencsapásra indulhassanak. A légi utántöltés során azonban kiderült, hogy a B-52 üzemanyaga szivárog. A szivárgás annyira súlyos volt, hogy a gép 3000 méterre süllyedt és a legénység kiugrott. A gép végül a levegőben leállt és kinyíltak a bombaajtók, majd kizuhantak a bombák. Az egyik bomba ejtőernyője kinyílt, felkutatására küldött csapat egy fán lógva talált rá. A másik bomba lassítás nélkül csapódott a környéken a földbe.

Mentőszolgálat a B-52-es lezuhanásának helyszínén 1961. január 24-én

Mentőszolgálat a B-52-es lezuhanásának helyszínén 1961. január 24-én

Fotó: Bettmann Archive / Getty Images Hungary

A darabok összegyűjtése során kiderült, hogy a detonációhoz szükséges hét lépéses műveletsor végbement, de az utolsó biztosító meghibásodása miatt nem következett be végül atomrobbanás. A termonukleáris robbanófej mintegy 61 méter mélyre fúródott, második fázisú urán-238 és urán-235 magját végül nem emelték ki. A baleset helyére szolgalmi jogot jegyeztek be, ami miatt a terület nem beépíthető, de művelhető maradt.

A Filippínó-tengerben

A USS Ticonderoga repülőgéphordozó a japán Kikai-szigettől mintegy száz kilométerre hajózott 1965. december 5-én. Egy B43 bombát hordozó Douglas A-4E Skyhawk készült felszállni a fedélzetéről. A B43 változtatható hatóerejű termonukleáris bomba volt, amiből mintegy 2000 darabot készítettek – a szóban forgó bomba 1 megatonnás volt. Egy baleset miatt a Skyhawk a hangárból a fedélzetre emelő lifthez szállítás közben elszabadult, a tengerbe zuhant és azonnal elsüllyedt. A gépet a bombával és a benne ragadt pilótával máig nem sikerült visszahozni 4900 méteres mélységből. Az esetet csak 1989-ben hozták nyilvánosságra.

Az Északi-sarkon

1968. január 21-én az amerikai légierő B-52-es bombázója a szokásos járőrözését végezte Grönland felett, hogy egy esetleges atomháború esetén azonnal a Szovjetunió ellen indulhasson. A fedélzetén négy B28FI termonukleáris bombát szállított. Különösen hideg volt aznap, és a HOBO 28 hívónevű gép legénysége fázott, ezért beindította a sugárhajtóművekről dolgozó fűtést, mivel azonban a levegőt túl forrónak találták, párnát tettek a levegőbeömlőhöz, ami valamivel később kigyulladt és lángba borította a kabint. A tüzet nem sikerült eloltani, ezért a legénység kiugrott a gépből (egyikük életét vesztette).

A lángoló B-52 lapos szögben csapódott a jégbe, az atombombák hagyományos robbanóanyaga felrobbant és rádióaktív anyaggal szórta be a környéket. A lángoló roncsok átolvasztották a jeget és a tenger mélyére süllyedtek. A takarítás során derült ki, hogy az egyik robbanófejnek nyoma veszett – a gép többi részével együtt valószínűleg ez is a tenger fenekén végezte.

Három a Csendes-óceánban

1968. áprilisában elsüllyedt a szovjet haditengerészet Csendes-óceáni flottájának K-129 dízel tengeralattjárója. A szovjetek nem ismerték a roncs helyét és nem rendelkeztek a kiemeléshez szükséges technikával, a K-129-et titokban követő amerikai atomtengeralattjáró eszközei azonban egy detonációt érzékeltek, így tudták hol keressenek. 

A CIA a legendás milliárdos Howard Hughes közreműködésével óceánkutató hajónak álcázott különleges hajót építtetett, amely hidraulikus karokkal próbálta 5 kilométeres mélységből kiemelni a hírszerzés számára különösen értékes roncsot.

Az 1974-ben négymilliárd dolláros költséggel végrehajtott Azorian művelet nem volt teljesen sikeres, de a tengeralattjáró egy 11 méteres részét, benne két nukleáris torpedóval sikerült a felszínre hozni. A művelet részletei máig titkosak, de a kiszivárgott információk szerint továbbra is a tenger fenekén nyugszik a tengeralattjáró három nukleáris ballisztikus rakétája egyenként 1 megatonnás robbanófejekkel. 

Két atomtorpedó az Atlanti-óceánban

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2022/01/06/tortenelem-nuklearis-fegyverek-hideghaboru-tengeralattjaro-katasztrofa-robbanofej-elveszett-atombomba/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Miért szürke az Északi-tenger?

Miért szürke az Északi-tenger?

Gerald Durrell családja 1935-ben költözött családi okok miatt Angliából Korfura. Durrellék a homályos és szürke …