Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A világ egyik legszerencsétlenebb (vagy legszerencsésebb?) emberének Frano Selak horvát zenetanárt tartják, akinek pechsorozata 1962 januárjában (33 évesen) kezdődött, amikor Szarajevóból vonatozott Dubrovnikba, ám a szerelvény kisiklott a hideg, esős időben, és belezuhant egy jeges folyóba. Tizenhét utastársa nem élte túl a balesetet, őt viszont (szerencsésen) ki tudták menteni szorult helyzetből.
A jó szándékú pedagógus körül azonban az események csak ekkor kezdtek beindulni.
Egy évvel később megbetegedett édesanyjához igyekezett, és életében először repülőre kellett szállnia, méghozzá egy Zágrábból Fiumébe tartó járatra. Nyilván ő is tartott a repüléstől, mint minden újdondász, az ő szorongásai azonban nem voltak alaptalanok, a röpke út alatt ugyanis, a leszállás előtt nem sokkal, váratlanul kinyílt a gép ajtaja, ő pedig a többekkel együtt egyszerűen kirepült belőle. Tíz utas (köztük 19 éves ismerőse) és a pilóták életüket vesztették, ahogyan a mellette ülő a légiutas-kísérő is, akivel együtt repítette ki az erős huzat a légkörbe, de Selak csodálatos módon egy szénabálán landolt, és megúszta a zuhanást.
„Az egyik percben még teát szürcsöltünk, a másikban pedig már zuhantunk” – mesélt erről a szerencsétlenségéről (szerencséjéről?) negyven évvel később a The Telegraphnak.
Innentől fogva már-már megszokottá váltak a körülötte zajló rendkívüli események. Többször kigyulladt például az autója, elütötte egy autóbusz, 1996-ban pedig kocsijával áttörte az autópálya korlátját, és a kocsi a mélybe zuhant, de még időben ki tudott ugrani belőle, és egy fenyőfán élte túl a drámát.
Mint valamiféle főnix támadt fel poraiból minden sorscsapásából.
Ekkoriban már az ismerősei is gyanakodni kezdtek arra, hogy kedves barátjuk körül nincs minden rendben, furcsa, rossz energiák gomolyognak körülötte, és nem kizárt, hogy veleszületett karmája okozza ezt a szűnni nem akaró bajcunamit.
Karmája!?
Ó, szerencse, ne hagyj el!
Amióta világ a világ, szinte minden kultúrában megjelenik a szerencse képzete, egyfajta pozitív energiaburoknak elképzelt, sorsot irányító rendezőerőként, amelynek szeszélyes viselkedése fatális és többnyire független tőlünk, akár egy természetfölötti együttállás, amire nincs igazából senkinek ráhatása, mert rajtunk kívül álló erők döntik el, minden pillanatban, hogy mi hogyan alakul körülöttünk. Az ókori Rómában Fortuna istennő egyenesen a főisten, Jupiter elsőszülött lány volt, és igencsak sokat imádkoztak hozzá ezer éven keresztül. A szerencse egy fátum lenne, egy végzet, és az események – akármit is teszünk – előre meghatározott menetben követik egymást?
Többek szerint nem egészen. Például a statisztika világhírű brit professzora, David J. Hand, aki a The Improbability Principle: Why Coincidences, Miracles, and Rare Events Happen Every Day(A valószínűtlenségi elv: Miért történnek mindennap véletlenek, csodák és ritka események?) című világhírű könyvében felteszi az alapkérdést a fogas dilemmához:
Azért tartod magad szerencsésnek, mert kedvező események történtek veled, vagy azért történnek kedvező események, mert szerencsésnek tartod magad?
A tudomány, ahogyan mindig is tenni szokta a maga módján, pragmatikus eszközökkel próbálja megragadni a képlékeny szerencse fogalmat is, és határozottan állítja, hogy igenis befolyásolhatjuk, hogy számunkra kedvezően alakuljanak körülöttünk a történések, pontosabban azt mondja, hogy igenis
hatásunk van arra, hogy mennyire érezzük szerencsésnek magunkat.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2023/02/06/ki-lehet-szerencses-es-ki-nem-/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
