Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Képzeljük csak el, ahogy egy parkban sétálunk, és egy különleges fa árnyékában megpihenünk. Talán nem is sejtjük, hogy ez a fa egy olyan nemzetség leszármazottja, amely még a dinoszauruszokat is látta – és túl is élte őket. Míg a már ránk is hasonlító emberek alig néhány ezer éve tartózkodnak ezen a bolygón, addig ezek a fák nemzetségei százmillió évek óta állnak szilárdan, generációról generációra örökítve tovább életük titkát.
A Föld legöregebb élő fái olyan messze nyúlnak vissza az időben, hogy még a fából készült legtöbb találmány és tárgy előtt is léteztek. Ezek a fák így nemcsak túlélték az emberi civilizációk felemelkedését és bukását, hanem szó szerint őrzik testükben ezeknek a korszakoknak az emlékeit – minden egyes évgyűrűjükben.
Kaliforniában él egy simatűjű szálkásfenyő (Pinus longaeva), amelyet Matuzsálemnek neveztek el a Biblia legendásan hosszú életű patriarchájáról, és amely már több mint 4850 éves. Próbáljuk csak ezt felfogni: amikor ez a fa csírázott, még nem álltak a gízai piramisok. Sőt, minden amerikai piramisnál is idősebb. Amikor Hammurapi törvénykönyve született, ez a fa már évszázadok óta állt. Amikor Ehnaton fáraó monoteista forradalmát vívta Egyiptomban, a Matuzsálem-fa már majd ezer éves volt. Nem ő azonban az egyetlen már hosszú ideje nyugdíjas növény a világon. Chilében található egy patagónciprus (Fitzroya cupressoides), amelynek gyűrűszáma a legfrissebb információk szerint
több mint 5480 évet mutat.
Ez a fa már állt, amikor a minószi civilizáció virágzott Krétán, és látta a bronzkor végét is, az új rekordernek még
Ezek a fák őstörténetiek abban az értelemben, hogy megelőzik az írott feljegyzéseket azokon a területeken, ahol találhatók. De nem csak egyes fák, hanem bizonyos ma élő fajok is olyan nemzetségekhez tartoznak, amelyek egyenesen őskorinak mondhatók – legalább a dinoszauruszok koráig, sőt, még azon is túl nyúlnak vissza.
Még mindig itt vannak
Technikailag szólva szinte minden ma élő faj őstörténeti, mivel az írásbeliség feltalálása előtti időkben, körülbelül 5000 évvel ezelőtt fejlődtek ki. De amikor ősi fákról beszélünk, valami sokkal távolabbi múltról van szó.
A fosszilis leletek alapján szinte lehetetlen meghatározni a legősibb fafajt, de van néhány fa, amely olyan nemzetségekhez tartozik, amelyek valóban az idők hajnalából érkeztek hozzánk. Az ősnövénykutatók – azok a tudósok, akik a kihalt növényeket tanulmányozzák – Kínában és Dél-Amerikában tett felfedezések alapján ismerik a legősibb túlélő nemzetségeket: a ginkgo bilobát azaz a páfrányfenyőt és az araucariát az az a délfenyőt.
Apáfrányfenyő – amelyet néha lányhajfának is neveznek jellegzetes, legyező alakú levelei miatt – a Ginkgo nemzetség egyetlen túlélő fája. Ez a fa ma a világ számos parkjában és utcáján megtalálható, különösen Kelet-Ázsiában és Európában. Sokan díszfaként ültetik, mert ellenálló, kevés gondozást igényel, és gyönyörű aranysárga színt ölt ősszel. De ami igazán különlegessé teszi ezt a fát, az nem a szépsége, hanem az, hogy gyakorlatilag
változatlan maradt százmillió éveken át.
Az őslénytani leletek alapján a bilobához hasonló szaporítószervekkel rendelkező Ginkgo-fajok a középső juraidőszakig nyúlnak vissza, amely körülbelül 174 millió évvel ezelőtt kezdődött. Akkor, amikor az óriás hosszúnyakú szauropodák járták a Földet, és az első madarak még csak tanultak repülni – írja a Discover magazin.
A Ginkgo yimaensis a nemzetség legősibb eddig ismert fája – ennek fosszíliáit Kínában találták. A késő jurából származó fosszíliák már egy kicsit közelebb álltak a modern Ginkgo biloba-hoz, mint ez az ősibb yimaensis, de a rokonság egyértelmű. Lényegében ugyanazt a fát nézhetjük ma […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2025/11/24/fa-legoregebb-fak-pafranyfenyo-delfenyo-kor-tortenelem/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!