Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „A kertek nem úgy készülnek, hogy azt énekelgetjük az árnyékban üldögélve, hogy «Ó, milyen csodálatos!»” – mondta a Dzsungel könyve szerzője, Rudyard Kipling. „Mindig úgy tekintek a kertészkedésre, mint menekülésre, mint a békességre. Ha mérges vagy, vagy gondjaid vannak, semmi nem nyújt olyan vigaszt, mint a föld gondozása – teszi hozzá Monty Don, az idehaza is nagy sikerrel futó A kertész kertje című BBC-sorozat határtalanul lelkes kertművelője.
Így is van, ám valószínűleg nem Észak-Anglia egyik látványosságára, az Alnwick Garden Méregkertjére (The Poison Garden) gondolt, a kerítéssel elzárt park ugyanis,
100 hírhedt gyilkosnak ad otthont.
Halálfejes vaskapuján figyelmeztetés: „Ezek a növények ölni tudnak!”, de nem kell megijedni, rossz esetben csak elbódítanak és a killer arborétumon végig andalogva egy szimpla ájulással megúszható a botanikai élménytúra, ahogy az párszor már előfordult húsz éves története során. Mindezért nem is kell sokat leszurkolni, 7500 forintnak megfelelő fontért bárki beléphet a halálian érdekes növények birodalmába. Persze csak azután, hogy meghallgatta a biztonsági eligazítást, miszerint tilos bármihez hozzáérni, szagolgatni és kóstolgatni.
Tilos az á…
Szabadon flangálni is tilos a zöldellő kertben, csakis szigorú idegenvezető kíséretében, kellő távolságból, fegyelmezetten lehet megtekinteni például a világ legmérgezőbbnek tartott, guinness-rekorder méregzsákját, a Magyarországon is elterjedt, csodafának is becézett mutatós ricinust (Ricinus communis, castor bean), aminek minden porcikája halálos, a magja kiváltképp.
Valóságos biofegyver (KGB-s körökben előszeretettel használták a hidegháború idején),
akár 1 milligramm ricinus méreg (ricin fehérje) is elegendő,
hogy három-öt napon belül megölje áldozatát, ellenszere pedig ma még nem létezik. Neve azért lehet ismerős, mert a babhoz megtévesztésig hasonlító magjaiból vonják ki a patikákban kapható, hashajtó és bőrápoló ricinusolajat, persze miután eltávolítják belőle a méreganyagokat.
Megéget, lebénít, elkábít
Vegyvédelmi felszerelésben közelítik meg a Méregkert gondozói a másik hétpróbás méregkeverőt, a zellerfélék családjába tartozó, 2-5 méter magasra megnövő kaukázusi medvetalpat (Heracleum mantegazzianum), ami szintén nem kegyelmez: ha hatóanyaga (furokumarin) a bőrre kerül, annyira fényérzékennyé teszi azt, hogy napfény hatására
égési sérülésekre emlékeztető hólyagok, évekig megmaradó fekete hegek keletkeznek rajta.
Szembe kerülve pedig átmeneti, vagy akár végleges vakságot okoz.
Nem szép kilátások. Ráadásul ez a figyelemreméltóan igénytelen és szapora özönnövény mára egész Európában elterjedt, méghozzá annyira, hogy Németország sok millió eurót költ a veszélyes jövevény kordában tartására évente.
Magyarországon az 1980-as években szabadult ki a zirci, szombathelyi és szarvasi botanikus kertekből, arborétumokból,
és kezdett terjedni patak- és folyó-partokon, lepusztult, elhagyatott helyeken, olyan feltűnően, hogy már a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (NÉBIH) figyelmét is felkeltette.
Nem hiányozhat a veszedelmek kertjéből „a mérgek királynője”, a magyarországi hegyekben is sárga, vagy lila színekben pompázó sisakvirág (Aconitum) sem, mivel hatóanyaga, az akonitin, akár 1 milligrammos dózisban halálos lehet.
Már érintése is mérgezést okoz,
a toxikus alkaloid ugyanis bőrön keresztül is képes felszívódni és 10-30 percen belül hevesen megtámadja az idegrendszert, égető érzések közepette rángógörcsök kíséretében lebénítja az izmokat. Rossz hír, hogy az orvostudomány jelenleg nem képes közömbösíteni az akonitint. Ha gyanútlanul mégis csokorba szednénk, a hánytatás, majd a kórházi gyomormosás, vagy ha van kéznél, az aktív szén segíthet. Ám jó tudni, még ha megússzuk is, a mérgezés tartós szívproblémákhoz vezethet.
A nadragulyának (Atropa belladonna, álomhozófű, bolondítófű, farkascseresznye), a mérsékelt öv egyik legmérgezőbb növényének is állandó helye van a díszes társaságban. Már a neve is vészjósló, a szépasszonyt (belladonnát) nemcsak tündéri, hanem rosszindulatú boszorkányos vonásokkal is felruházták Európában, így a magyar népi hitvilágban is. Egy méter magasra nő és
minden része, különösen a fekete bogyója, erősen hallucinogén hatású halálos méreg.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!