Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Egyre többet hallunk arról, hogy a klímaváltozás milyen módokon veszélyezteti a bolygónk jövőjét, kevésbé közismert azonban az, hogy egy ettől látszólag teljesen független jelenség – az elhízás világméretű terjedése – szintén ugyanabba az irányba mutat. Első pillantásra persze túlzásnak tűnhet azt állítani, hogy a túlsúly „előrevetítheti a világvégét”, mégis egyre több tudományos kutatás mutat rá, hogy az, ahogyan ma eszünk és élelmiszert termelünk, nemcsak az egészségünket, hanem a Föld klímáját is veszélyezteti. A probléma gyökere közös, és a következmények is egyre súlyosabbak.
Egy nagyszabású tudományos áttekintő tanulmány a Frontiers in Science folyóiratban pontosan arra figyelmeztet, hogy a globális élelmiszerrendszer kettős válságot okoz, ugyanis miközben soha nem látott mértékben növekszik az elhízás aránya, a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar a klímaváltozás egyik fő mozgatórugójává vált.
A tányérunkon kezdődik minden
Talán senkit nem lep meg különösebben az a tény, hogy a modern élelmiszeripar működését nagyrészt a profit vezérli. Ennek következménye, hogy a boltok polcait egyre inkább magas kalóriatartalmú, alacsony rosttartalmú, ultrafeldolgozott termékek töltik meg. Ezek az élelmiszerek persze gyakran olcsóbbak, könnyen hozzáférhetők és intenzíven reklámozottak. Azt viszont már régebb óta tudjuk, hogy a legenergiadúsabb változataik bizonyítottan hozzájárulnak a súlygyarapodáshoz és számos krónikus betegség kialakulásához.
A tanulmány ugyanakkor árnyalja a képet: nem minden ultrafeldolgozott élelmiszer azonos mértékben káros. A feldolgozott húsok és az alacsony rosttartalmú, energiadús termékek kifejezetten kedvezőtlen egészségügyi és környezeti hatásokkal bírnak, míg egyes növényi alapú, magas rosttartalmú feldolgozott élelmiszerek kevésbé problémásak lehetnek. A kutatók ezért egy pontosabb, átláthatóbb osztályozási rendszer kialakítását sürgetik.
Nyilván a gond azonban nem áll meg az egészségügyi kockázatoknál. Ugyanez a termelési rendszer – különösen az állattenyésztésre épülő ágazatok – hatalmas környezeti terhelést is jelentenek. Az élelmiszer-előállítás a globális üvegházhatású gázkibocsátás negyedéért felelős, és az erdőirtás, a termőföldek átalakítása, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének egyik fő oka.
A kutatás vezetője, Jeff Holly professzor szerint így az élelmiszer-környezet átalakítása egyszerre hozhatna egészségügyi és klímavédelmi előnyöket, ami egy olyan ritka alkalom, amikor egyetlen beavatkozás két globális problémára is választ adhatna.
A túlsúlytól és hőhullámoktól fuldoklunk
A jelenlegi előrejelzések szerint 2035-re a világ népességének fele túlsúlyos vagy elhízott lehet. Az elhízás azonban mára nem csupán esztétikai kérdés, hiszen jelentősen növeli a szívbetegségek, a cukorbetegség és több daganattípus kialakulásának kockázatát. Egy friss kínai kutatás például azt találta, hogy
az újonnan diagnosztizált daganatos megbetegedések fele összefügg az elhízással, ráadásul egyre fiatalabb korosztályokban.
Ezzel párhuzamosan a globális felmelegedés is egyre súlyosabb emberi és gazdasági áldozatokat követel. A becslések szerint világszerte percenként egy ember hal meg a hőhullámokkal és extrém időjárási eseményekkel összefüggő okok miatt. A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy még ha a fosszilis tüzelőanyagokból származó kibocsátás azonnal megszűnne, a jelenlegi élelmiszer-termelési rendszerek önmagukban is képesek lennének a globális hőmérsékletet a kritikus 2 Celsius-fokos felmelegedési küszöb fölé tolni.
Különösen nagy környezeti lábnyommal jár a kérődző állatok húsának előállítása. A marhahús például nagyságrendekkel több kibocsátással jár, mint a
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2026/02/11/elhizas-globalis-felmelegedes-osszefugges-elelmiszerellatas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!