2021. június 15., keddMa Jolán napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 351,00 Ft | USD: 289,00 Ft | CHF: 322,00 Ft
2021.06.15. Jolán Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 351,00 Ft | USD: 289,00 Ft | CHF: 322,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / A szovjetek majdnem feltalálták az internetet 1970-ben

Hirdetés

A szovjetek majdnem feltalálták az internetet 1970-ben

A briliáns szovjet kibernetikus, Viktor Gluskov már az ötvenes években megalkotott egy számítógépes tervezési rendszert, ha sikerült volna megvalósítania, most őt ünnepelnénk az internet atyjaként. Terve azonban elbukott a megélhetésüket és befolyásukat féltő bürokraták ellenállásán, és a hatalmas költségeken.

Akár futurológusnak vagy látnoknak is nevezhetnénk Viktor Gluskovot, aki digitális gazdaságirányítási rendszerének ötletével alaposan rácáfolt az elmaradott orosz technológiával kapcsolatos általános nézetekre. Pedig példa a közvélekedés ellenkezőjére akad bőven. Például a kommunisták elől Amerikába emigrált Igor Szikorszkij alkotta meg a világ első működőképes nehézbombázóját az első világháború során. Vagy hogy a T–34-es V-2-34 jelű közvetlen befecskendezéses, hengerenként többszelepes dízelmotorja alumíniumblokkal és hengerfejekkel készült, és ezen megoldások legalább annyira korszakalkotóak volt 1939-ben, mint maga a harckocsi.

Persze az orosz technológiai szinthez kapcsolódó ellenérzések kialakulásában a megszállásból eredő ellenkezés éppúgy hozzájárult, mint a szovjet korszak erőltetett és sokszor hazug kultúrfölénye. Ez utóbbi hamisságát az is alátámasztotta, hogy a nagy ívű és kreatív elképzelések gyakorlati megvalósítása a hatvanas évektől a nyugathoz képest alacsonyabb általános technológiai szint korlátaiba, illetve a kommunista párt szoros ellenőrzésébe ütközött.

Hirdetés

Ugyanis jó és a népgazdaság számára hasznos ötletei csak és kizárólag párttagoknak lehettek.

Gluskovnak ez utóbbival nem volt problémája, így amikor a digitális hálózatok által irányított, a kapitalistákénál jobban működő gazdaságról szóló elképzelését bemutatta az ötvenes években, terve rögtön támogatást kapott. Igaz, a gondolat, hogy egy posztkapitalista világban a gazdaságot gépek szabályozzák, már 1909-ben megjelent az akkor még csak szárnyát bontogató orosz szocialista mozgalomban.

Alexander Bogdanov sci-fi regényében, a Vörös Csillagban egy kommunista rendszer épült ki a Marson, amelyet jólét és bőséges szabadidő jellemez. Ez utóbbiakat egy fejlett tervgazdaság tette lehetővé, amelyet automatizált módon tervez meg és irányít egy mai fogalmainkkal számítógép-hálózatnak nevezett rendszer. Hogy mennyire úttörő volt Bogdanov elképzelése a számítógépek által lehetővé tett megosztott gazdaságról, azt az is mutatja, hogy Paul Mason Posztkapitalizmus (Postcapitalism), vagy Nick Srnicek és Alex Williams A jövő feltalálása (Inventing the Future) című könyvében hasonló gondolatok köszönnek vissza.

Az ötvenes évek számítógépei, mai szemmel nevetséges teljesítmény mellett, hatalmas helyet foglaltak, és gyakran meghibásodtak

Az ötvenes évek számítógépei, mai szemmel nevetséges teljesítmény mellett, hatalmas helyet foglaltak, és gyakran meghibásodtak

Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

Visszatérve Gluskovra, a Szovjetunió vezetőit és lakóit egyaránt lenyűgözték a gépek, a gépezetek világa. Maga Lenin is egyenlőségjelet tett a szocializmus és az ország elektromos hálózatának kiépülése közé. A tervgazdaság létrehozói Ford munkatervezési módszereit egy eddig sosem látott léptékben próbálták megvalósítani. Eközben avantgárd designerek, mérnökök és filmesek terjesztették az igét, hogy az ipar maga a művészet, és a művészet is egyenlő az iparral. De ezek a korai látomások messze 

meghaladták az amúgy is szegény ország technológiai lehetőségeit.

Sztálin erőltetett iparosítása szétverte a gyengén, de működő orosz gazdaságot. A helyére felépített, merev, bürokratikus, piramisszerű új szovjet rendszer nem működött, nem működhetett a helyi hatóságok által lejelentett, és a központi tervezési minisztérium által megadott számok alapján. Klasszikus és idevágó poén Hofi Géza egyik stand-upja, amikor a Rákosi-rendszer tervgazdálkodását parodizálta.

Azt mondják, tervgazdálkodás. Kimennek, és megkérdezik falun, mennyit fog elleni a disznó? A paraszt, bocsánat, a földműves, vakargatja a fejét, hogy a rosseb sem tudja. Erre puff, kap két pofont! Megkérdezi erre, mi a terv elvtársak? A terv az, hogy tizennégyet! Akkor tizennégyet fog elleni!

Kevéssé ismert tény, hogy a fenti, erőltetett iparosításban többezer amerikai munkás is dolgozott. A cári aranytartalékból ugyanis elképesztő méretű technológiai és know-how transzfert valósított meg Sztálin, jelentősen hozzájárulva ezzel az Egyesült Államok gyors kilábalásához a nagy gazdasági válságból.

A húszas évek végén, harmincas évek elején számos amerikai szabadalom került vásárlással a Szovjetunióba, köztük a már említett V-2 dízelmotor létrejöttéhez hozzájáruló alumíniumöntés technológiája, vagy éppen a T–34 mozgékonyságát lehetővé tevő Christie felfüggesztés.

Az általunk is ismert ötéves tervek azonban bődületes méretű emberi és természeti erőforrás-pazarlás árán valósultak meg, ráadásul számítási hibák miatt vagy hatalmas túltermelés, vagy krónikus hiány jelentkezett egyes termékekből, amelyeket a rendszer lassúsága miatt éveken keresztül görgettek maguk előtt.

1960-ra már 3 millió (!) közalkalmazott próbálta meg kibogozni a gazdasági folyamatokat, és egy akkori előrejelzés szerint 

minden egyes dolgozóra jutott volna egy bürokrata 20 éven belül.

Hogy a rendszer valahogy mégis működjön, a tervezők, az igazgatók és a munkások nem hivatalos csatornákat építettek ki, amelyek legtöbbször megkerülték a hivatalos bürokrácia útját.

A hivatalos propaganda által is sulykolt képpel ellentétben a szovjet gazdaság nem a közvélekedés rideg bürokráciája volt, hanem egy szívességekből és informális kapcsolatokból […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2021/05/04/a-szovjetek-majdnem-feltalaltak-az-internetet—1970-ben/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Kitiltják a dolmányos varjakat a budai Várból

Kitiltják a dolmányos varjakat a budai Várból

Hadat üzent a dolmányos varjaknak a Budavári Önkormányzat, méghozzá különös módon: egész egyszerűen kitiltják őket …