2020. július 10., péntekMa Lukrécia napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 354,00 Ft | USD: 312,00 Ft | CHF: 333,00 Ft
2020.07.10. Lukrécia Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 354,00 Ft | USD: 312,00 Ft | CHF: 333,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / A szovjet hős, aki kivette a saját vakbelét

Hirdetés

A szovjet hős, aki kivette a saját vakbelét

A hidegháború békésebb összecsapásai arról szóltak, hogy melyik nép keményebb: az amerikai vagy a szovjet. Nem csak az űrbe és Holdra jutásért  versengett a két nagyhatalom, hanem a Föld kies vidékeinek meghódításáért is. A Szovjetunió többek között ilyen megfontolásból, 1955-től egészen a feloszlásáig rendszeresen küldött tudományos expedíciókat a déli sarkkörön túlra. Az első kutatóállomásuk az 1956 februárjában létrehozott Mirny volt.

Hirdetés

Bár mindegyik antarktiszi küldetés veszélyes volt, a hatodik kiemelkedik az expedíciók közül. A 12 fős csapat 1961-ben indult útnak, és a fő küldetésükkel hamar megvoltak: február végére már be is üzemelték a Novolazarevskaya állomást, és már csak arra vártak, hogy hónapokkal később elindulhassanak haza. Az első hónapok nem voltak unalmasak: a csapat egyik tagja, a 27 éves Leonid Rogozov először fáradékony lett, majd émelygett és alhasi fájdalmakra panaszkodott. Az orvos megállapította, hogy Rogozovnak vakbélgyulladása van, meg kell műteni.  Ezzel csak egy probléma volt:

Leonid Rogozov maga volt a csapat egyetlen orvosa.

Sebészként nem esett nehezére diagnosztizálni az akut vakbélgyulladást. Többször műtött már ilyet, és a civilizált világban ez egy rutin beavatkozásnak számít. De sajnos nem a civilizált világban volt, hanem a sarki pusztaság kellős közepén

mesélte Vladislav, Leonid Rogozov fia évtizedekkel később a BBC-nek.

Április végére az orvos panaszai már súlyosak voltak, de a hajóra, ami hazavitte volna őket, még egy évet kellett volna várni. A repülő ki volt zárva, a folyamatos hóviharban lehetetlen lett volna berepülni. Rogozovnak két választása volt. Vagy megvárja a segítséget, amiről tudta, hogy nem jön, vagy megműti saját magát. Gyakorlatilag a biztos halál és az erősen esélyes halál között dönthetett.

Félő volt, hogy szétdurran a vakbélnyúlványa, ami szinte biztosan a halált jelentette volna. Míg a lehetőségeket fontolgatta, az állapota csak egyre romlott. Végül úgy döntött, hogy végrehajtja az operációt. Nem csak azért volt nehéz meghozni ezt a döntést, mert fájdalmas és veszélyes beavatkozásról volt szó. Az is közrejátszott a dilemmában, hogy a sarkköri expedíciók presztízskérdésnek számítottak. Nem vetett volna jó fényt a szovjet anyaföldre, ha az orvos a saját kése alatt hal meg az expedíció közben.

Leonid Rogozov barátjával, Jurij Vereschaginnal

Leonid Rogozov barátjával, Jurij Vereschaginnal

Fotó: Magyar Szó, 2015. május (72. évfolyam, 115. szám) Arcanum adatbázis

Rogozov amennyire tudta, felkészítette a kollégáit, és kidolgozott egy részletes műtéti tervet. Két társa asszisztensi szerepet kapott, ők igazították a lámpát, <a href="https://www.bbc.co.uk/sounds/play/p02psvh8" […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2020/06/17/tortenelem_szovjetunio_leonid_rogozov_deli-sark_vakbel_mutet/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Az amerikaiak, a kozákok és a németek együtt mentették meg a lipicai ménest

Az amerikaiak, a kozákok és a németek együtt mentették meg a lipicai ménest

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, És vannak, akik az Indexet olvassák. Támogass te is! Az …