2021. december 3., péntekMa Melinda napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 362,00 Ft | USD: 319,00 Ft | CHF: 347,00 Ft
2021.12.03. Melinda Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 362,00 Ft | USD: 319,00 Ft | CHF: 347,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / A só pont ugyanúgy függőséget okoz, mint a drogok

Hirdetés

A só pont ugyanúgy függőséget okoz, mint a drogok

Úgy szeretlek, édesapám, ahogyan az emberek a sót!, mondja a népmesében a királykisasszony a királynak, aki erre úgy felhördül, hogy legott száműzi legkisebb leányát. Hiába magyarázza a királykisasszony, hogy az emberek mennyire, de mennyire szeretik a sót, nem volt pardon és grácia.

GettyImages-992370932

Fotó: Donal Husni / NurPhoto / Getty Images Hungary

A felbőszült király vélhetően nem tudta, hogy a konyhasó (nátrium klorid) nem csak egy szimpla  ízesítőszer, hanem létfontosságú makroelem minden élőlény számára. Annyira alapvető szerepe van az ideg- és izomműködésben, az anyagcserében és a sejtek folyadékháztartásának fenntartásában, hogy ha nem jutnánk hozzá, nem sokáig maradnánk életben,

Hirdetés

Ahogyan bizonyára azt sem sejtette, hogy az élet működésének lényege a sejthártyánál fenálló megfelelő ozmotikus nyomásegyensúly a sejten kívüli (konyhasóból származó) nátrium és a sejten belüli kálium között. Ha a balansz valami miatt felborul (például nátriumvesztés miatt) és kálium túlsúly keletkezik, akkor akármilyen jó erőben is van valaki, megállhat a szíve. Nem véletlen, hogy testünkben jó sok, körülbelül 200 gramm sót hordozunk (persze nem sótömb, hanem oldott formában), ám ezt könnyezéssel, izzadással, vizelettel, légzéssel folyamatosan elveszítjük. Intenzív edzés, vagy sportverseny alatt több mint egy liternyit folyadékot is verejtékezünk, de hiába iszunk egy liter (sóhiányos) csapvizet utána, ha nem pótoljuk azonnal az eltávozott nátriumot, vérünk felhígul, és leállhatnak szerveink, kómába eshetünk, vagy akár hirtelen meg is halhatunk.

Nem igazán szívmelengető kilátások. Akkor pont emiatt állandó kelléke az asztali terítéknek a sótartó? Ezért öntjük nyakon szinte minden ételünket sütés-főzés közben, és utána is?

A sónak folynia kell

Nem valószínű. Nem sokan ragadunk sejtbiológiai, anyagcsere, és só-vízháztartás optimalizálási megfontolásokból sótartót. Annál inkább azért, mert nagyon kívánjuk, csorog érte a nyálunk. A sótlanság nem véletlenül az ízetlen (vagy éppen az unalmas, szürke, lapos) szinonimája a világon mindenütt. Olyannyira epekedünk utána, hogy kétszer-háromszor többet fogyasztunk belőle, mint amennyit az ideális só-vízháztatásunk megkívánna. A ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO, 5 grammot javasol naponta, mi átlagosan 15 grammot veszünk magunkhoz, vagy még többet. És ez nem csak ránk igaz, hanem jóformán minden emberre a Földön. Úgy tűnik, hogy az emberiség, legalább nátrium-klorid ügyben egy húron pendül, és

a sóimádat univerzális.

Még akkor is, ha már jó pár évtizede tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás magas vérnyomáshoz, és szívbetegségekhez vezet.

Civilzációnk kezdetén kaptunk csak rá igazán

Hogy miért alakult így, arra több elmélet is született. A legmeggyőzőbb teória szerint 5-10 ezer évvel ezelőtt kezdtük csak igazán szórni a sót. Ez a történelem, a civilizációk kialakulásának kezdeti időszaka, amikor a népességnövekedés, az éghajlatváltozás, és a túlvadászat együttes hatásai miatt megérte feladni a szabad, nomád, vadászó-gyűjtögető életmódot, és letelepedni.

Megalakultak az első települések, és az első agrár társadalmak. De volt egy kis bökkenő: a korábbi vadászatokon elejtett nagy testű növényevők húsa

még bőven fedezte őseink sószükségletét.

Igaz ugyan, hogy a lelegelt növények csak nyomnyi nátriumot tartalmaznak, a gyapjas mamut és más óriások azonban akkora mennyiségű zöldet ettek, amennyit az ember képtelen lett volna nem hogy összegyűjteni, de elfogyasztani is.

Alapjaiban változott meg az étrend: az addigi változatos táplálkozást (vadhús, bogyók, gumók, gyümölcsök) felváltották az egysíkú, gabonaalapú ételek. A nehezen megtermelt szemes termények azonban aligha biztosítottak elegendő nátriumot. Ezért hamar célkeresztbe került a só, és annak kereskedelme, amely túlzás nélkül történelemformáló erejű volt.

De nem csak szervezetünk ösztönös várgása robbantotta be a legősibb világkereskedelmet, hanem a konyhasónak egy másik esszenciális tulajdonsága is, még pedig az, hogy 

kitűnő

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2021/11/14/tudta-hogy-a-so-olyan-mint-a-drogok-fuggoseget-okoz-/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Hogyan és miért tört ki az iraki háború?

Fred Kaplan amerikai újságíró a közelmúltban megjelent cikkében „az amerikai történelem legnagyobb stratégiai tévedésének” nevezte a …