2021. június 15., keddMa Jolán napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 351,00 Ft | USD: 289,00 Ft | CHF: 322,00 Ft
2021.06.15. Jolán Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 351,00 Ft | USD: 289,00 Ft | CHF: 322,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / A magyar hercegnő, aki 11 esztendősen döntött Kelet-Európa jövőjéről

Hirdetés

A magyar hercegnő, aki 11 esztendősen döntött Kelet-Európa jövőjéről

Az európai örökletes monarchiákban időnként megtörtént, hogy kisgyermekek vagy akár újszülöttek foglalták el a trónt – gondoljunk csak a magyar királyok közül III.  László és V. László esetére. Az viszont meglehetősen ritkán fordult elő, hogy ezek a  koronás fők gyermekként érdemben befolyásolták volna országuk sorsát. Az egyik  ilyen kivételes uralkodó I. (Nagy) Lajos királyunk kisebbik leánya, Hedvig volt, aki a  Lengyel Királyság jövőjéről hozott döntését sokkal inkább kényszerként, mintsem lehetőségként élte meg. Az Anjou-házból származó lengyel királynő 1385-ben, 11 esztendősen határozott úgy, hogy feleségül megy Jagelló litván nagyfejedelemhez,  e frigy pedig évszázadokra meghatározta Kelet-Európa hatalmi viszonyait. A Hedvig  által kimondott boldogító (?) igennek köszönhetően a kontinens utolsó pogány  állama, Litvánia felvette a kereszténységet, és a vele perszonálunióra lépő Lengyelország Európa legnagyobb területű királyságává vált. A II. Ulászló néven  lengyel társuralkodóvá koronázott litván uralkodóval pedig megkezdte európai  pályafutását a Jagelló-dinasztia.

Anjou Hedvig

Anjou Hedvig

Fotó: Wikipédia

Hirdetés

Féltő atyai gondoskodás – 14. századi módon

Hedvig 1374-ben, I. (Nagy) Lajos és Kotromanić Erzsébet harmadik leánygyermekeként látta meg a napvilágot. Születésével egyértelművé vált, hogy a „lovagkirálynak” nőágon kell továbbörökítenie az Anjouk birodalmát, amely ekkorra már a magyar mellett a lengyel korona birtokaira is kiterjedt. Az uralkodó élete utolsó éveiben különös gondot fordított a „zökkenőmentes” utódlás előkészítésére, a leánygyermekek trónra lépése ugyanis – bár nem volt példátlan – ebben a korban jelentős kockázatot rejtett magában. 

A középkori gondolkodás megkérdőjelezte a nők uralkodásra való alkalmasságát,

tekintélyük hiánya pedig rövid úton ellenjelöltek fellépéséhez, lázadásokhoz és főúri összeesküvésekhez vezethetett. Lajos tudatában volt ennek a veszélynek, ezért igyekezett garanciát szerezni arra, hogy a lengyel és magyar nemesség halála után is hűséges marad gyermekeihez. Ezenfelül dinasztikus házasságokkal próbálta megerősíteni a kiskorú hercegnők helyzetét. 

Bár legkisebb gyermekként Hedvig távol állt az örökléstől – a legidősebb nővér, Katalin korai halála után Mária lett az Anjou-birodalom várományosa –, Nagy Lajos minden eshetőségre felkészült, és az ő jövőjéről is azonos módon gondoskodott. A hercegnőt így alig négyévesen összeházasították Habsburg (III.) Lipót osztrák herceg fiával, Vilmossal, és az apa utasítására Bécsben, leendő férjével közös udvartartásban nevelték tovább. Tekintettel arra, hogy az „esküvő” idején még a vőlegény sem töltötte be tizedik életévét, ez a szertartás sokkal inkább volt tekinthető egy erős garanciákkal ellátott eljegyzésnek, mintsem tényleges házasságkötésnek. Az előkészített frigy viszont komoly jelentőséget nyert abban a pillanatban, amikor apja halála után Hedvig mégis egy trón várományosává vált.

Füstbe ment tervek

Bármennyire is igyekezett Nagy Lajos egyben tartani birodalmát, terve megbukott a lengyel nemesek ellenállásán, akik elutasították a Magyarországon trónra emelt idősebbik gyermek, Mária és a vele házasságra lépő Luxemburgi Zsigmond megkoronázását. Tiltakozásuk oka elsősorban abban keresendő, hogy a rendek – országuk külpolitikai érdekeit szem előtt tartva – nem látták volna szívesen Luxemburgi (IV.) Károly német-római császár fiát a lengyel trónon. Másrészt az északi királyság nemesei ahhoz is ragaszkodtak, hogy uralkodójuk Lengyelországban rendezze be udvarát. Mária – a Szent Korona birtokosaként – az utóbbi feltételnek „Zsigmond nélkül” sem tudott volna megfelelni, így aztán a Magyarországra látogató krakkói követek felvetették Kotromanić Erzsébetnek a kisebbik Anjou hercegnő trónra ültetését.

Nagy Lajos király felesége, Kotromanić Erzsébet királyné és leánya, a későbbi Mária magyar királynő mellett

Nagy Lajos király felesége, Kotromanić Erzsébet királyné és leánya, a későbbi Mária magyar királynő mellett

Fotó: Wikipédia

Az özvegy királyné a lajosi örökség egyben tartása érdekében igyekezett húzni-halasztani gyermeke útnak indítását – ebben minden bizonnyal Hedvig életkora is szerepet játszott –, de a lengyelek végül sarokba szorították egy ultimátummal, így engedni kényszerült. Nagy Lajos kisebbik leányát 1384 októberében koronázták meg Krakkóban. Nővéréhez, Máriához hasonlóan 

királyként kezdte meg uralkodását,

mivel a magyarokhoz hasonlóan a lengyelek is csak férfiúsítással tudták összeegyeztetni a fennálló helyzetet a szokásjoggal.

A tízesztendős Hedvig trónra lépését követően Nagy Lajos kiházasítási terve is füstbe ment. A lengyel rendek számára ugyanis egy Habsburg-dinasztiából származó férj – és társuralkodó – sem tűnt kívánatosnak, és a gyermek királynőt inkább a maguk külpolitikai érdekeiknek megfelelően akarták férjhez adni. Az ő választásuk Jagelló litván nagyfejedelemre esett, aki

Hedvig kezéért […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2021/05/21/tortenelem-anjou-hedvig-rubicon-arpadhazi-jagello-litvania-lengyelorszag-szent/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Kitiltják a dolmányos varjakat a budai Várból

Kitiltják a dolmányos varjakat a budai Várból

Hadat üzent a dolmányos varjaknak a Budavári Önkormányzat, méghozzá különös módon: egész egyszerűen kitiltják őket …