Többek között Párizsban, Berlinben is folytatott gyógyszertani, bakteriológiai, élettani tanulmányokat, és itthon is elvégezte az orvosi egyetemet. Dolgozott a Cambridge-i és a Szegedi Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta, majd élettani-orvosi Nobel-díjat kapott a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért. Ezután az Akadémia rendes tagja lett.

1940–1941-ben Szegeden az izommozgás biokémiájával kezdett foglalkozni, és sok kollégája úgy véli, ezen a téren is megérdemelt volna egy Nobel-díjat, például a mechanikai izommozgás fehérjekémiai hátterének feltárásáért. A német megszálláskor Hitler személyesen ad parancsot az elfogatására, és a Gestapo mindent meg is tesz, hogy előkerítse. De a tudóst ekkor élete legnagyobb kalandja várja: angol kapcsolatai miatt a Kállay-kormány Isztambulba küldi, hogy előkészítse Magyarország háborúból való kiugrását. Segítségére siet Bay Zoltán, egy másik jelentős kortárs tudós, aki titkos rádióösszeköttetést teremt Budapest és London között. Szent-Györgyi tárgyalásai azonban nem járnak sikerrel, a kiugrási kísérlet meghiúsul, a nácik viszont megtudják, miben mesterkedett.
A […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2023/09/16/szent-gyorgyi-albert-130-szuletesnap-kviz/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!