Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „A legjobb érv a demokrácia ellen egy ötperces beszélgetés egy átlagos szavazóval” – erős mondat, és alaposan beletrafál az aktuális magyar közállapotokba, amikor a kampányüzemmódba kapcsolt ellenséges pártok szűnni nem akaró hergelései törzsi marakodásba süllyesztették a társadalom jó részét. Elégedetten nyugtázhatjuk, hogy az irodalmi Nobel-díjas Winston Churchill brit államférfi ezzel a bonmot-jával is mennyire fején találta a szöget, ahogy a másik idevágó, szintén sokszor idézett mondása is: „A demokrácia a kormányzás legrosszabb formája, leszámítva azokat, amiket már próbáltunk.”
Utóbbi frappáns mondás eredete nem tisztázott, de Churchill többször használta. Viszont az előbbi szállóigét a demokrácia elleni legjobb érvről nem mondta el soha. Winston Churchill a történelem egyik legtöbbet idézett embere, s mint ilyen, rengeteg szellemes mondás fűződik nevéhez. Ám az emlékét és hagyatékát ápoló társaság, az International Churchill Society határozottan állítja, hogy
sok neki tulajdonított közkeletű idézet csak kamu, amiket egyszer sem említett élete során.
Ráadásul „A legjobb érv a demokrácia ellen egy ötperces beszélgetés egy átlagos szavazóval” gondolatot nem is osztotta. „Bár néha kétségbeesett amiatt, hogy saját maga megőrzéséért milyen lassan cselekszik a demokrácia, Churchill pozitívabban viszonyult az átlagszavazóhoz” – teszi rendbe az idézet valóságtartalmát a Társaság.
Már az gyanús volt, hogy ez az idézet csak az 1990-es évek közepén bukkant fel először, és jelent meg újságokban és könyvekben. A 2000-es évek elején pedig olyan antológiákban, mint a The Quotable Winston Churchill (Az idézhető Winston Churchill), ami neki tulajdonította a mondatot, de sehol sem említették, hogy mikor vagy hol mondta.
Churchill 1965-ben halt meg, ami azt jelenti, hogy nagyjából három évtized telt el halála és az idézet legkorábbi megjelenése között. Egy világhírű személyiség halála és a neki tulajdonított mondás felbukkanása közötti ekkora időbeli eltérés erősen kétségessé teszi, hogy ő lett volna az eredeti forrás. Ehelyett úgy tűnik, hogy ez az 1990-es években köztudatba dobott fordulat önálló életre kelt, és makacs mémként gyökeret vert a popkultúrában – Churchilltől függetlenül.
„A hosszú élet titka: whisky, szivar és semmi sport!”
Vagy csak egyszerűen: „Először is, semmi sport” („First of all, no sports”) – válaszolta Winston Churchill, amikor arról kérdezték, hogyan érte el ezt az idős kort. És valóban: a „brit buldog” mindent megtett életében, hogy személyes imázsát whisky-s poharak és szivarfüst vegye körül. De azért azt érdemes tisztázni, hogy bár a brit miniszterelnök napjait tényleg egy whiskyvel indította, majd egész nap szintet tartott (elmondása szerint így tudott csak teljes erőbedobással dolgozni),
igazi szenvedélye nem a whisky, hanem a pezsgő volt
– ahogy az a David Lough életrajzkutató 2015-ben megjelent könyvében bemutatott (No More Champagne. Churchill and His Money) 1908-as normál italrendeléséből kiderült. A 72 üveg whiskyt (plusz vermut, brandy, csekély négy palack gin) mellett 108 teljes és 84 félüvegnyi 1895-ös évjáratú, valamint 48 félüveges, 1900-as évjáratú Pol Roger champaign szerepelt a hosszú listán. A kubai szivarra pedig 1895-ben, 21 évesen kapott rá, amikor tisztinövendékként Kubába ment a kubai függetlenségi harcokat elnyomni próbáló spanyol csapatokhoz, hogy tanulmányozza a helyi gerilla harcmodort.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!